The Infectious Madness of Doctor Dekker

Mi A Fene Történt Itt?

A történet viszonylag egyszerű: te vagy a helyettes pszichológus Dr. Dekker helyén, aki brutálisan meghalt az irodájában, és most neked kell kibogozni a gyilkosság körüli rejtélyt. A dolgok gyorsan bonyolódnak, mert minden egyes páciens potenciális gyanúsított. Az egész játék lényege, hogy különböző kérdésekkel próbáld megfejteni a titkokat, miközben a páciens pszichéjébe mélyedsz.

Az alapmechanika nem túl bonyolult: az 'L' és 'R' gombokkal válthatsz a különböző páciensek között, és kérdéseket tehetsz fel a listáról, amik új válaszokat és nyomokat adnak. Részletek, mint például dokumentumok és fényképek is megjelennek, és ezeket összevetheted, hogy jobban megértsd a történetet. De, mint egy igazi pszichológus, gyorsan rájössz, hogy sokszor az egyes válaszoknak semmi értelme. Vagy legalábbis nem olyan értelemben, ahogyan egy normális történetben várnád.

Játékmechanika És Képességek: A Kattintgatás Nehéz Munkája

A játék valódi nehézsége nem a pszichológiai rejtélyekben, hanem abban rejlik, hogy minden egyes kérdést át kell rágni. Sokat hallgatsz, sokat kattintasz, de mégis olyan érzésed lesz, hogy nem jutsz előre, mint egy soha véget nem érő pszichoterápiás ülésen, ahol a válaszok nem igazán vezetnek semmihez. Az 'A' gombbal gyorsan átugorhatod a válaszokat, de az igazi előrelépést az jelenti, ha minden lehetséges kérdést megkérdezel – csak akkor sem leszel biztos benne, hogy érdemes-e mindent végighallgatni.

Egy érdekes mechanika, hogy saját kérdéseket is feltehetsz. Igen, gépelhetsz, amit csak akarsz, és a válaszoknak is van egy kis egyedisége. Ez jó ötlet lenne, ha nem kellene minden egyes kérdéshez manuálisan begépelni mindent, amit el akarsz mondani. Persze, ha időd és türelmed van, akkor ezen is jól szórakozhatsz. Csak az a baj, hogy ha meg akarsz érteni valamit, akkor a helyzet nem annyira rózsás.

Színészi Játék – Ami Egy Kicsit Zűrzavarosra Sikeredett

A filmekben és FMV játékokban a színészi játék kulcsfontosságú, és sajnos The Infectious Madness of Doctor Dekker nem igazán találja meg a megfelelő egyensúlyt. A kamera közelsége minden apró inflexiót felnagyít, és az a benyomásod támad, hogy egyes színészek inkább a színházi közönségnek játszanak, mintsem a kamera előtt. Az egész hangulat néha olyan, mintha a színészek nem tudnák, hogy komolyan kellene venniük a dolgokat, vagy inkább egy B-movie-ba csöppentek, ahol a karakterek túlzásokba esnek.

Ez a problémás tónus nemcsak a színészi játékon, hanem a kérdések terén is érződik. Tényleg próbáljak segíteni a pácienseknek, vagy inkább válaszoljak nekik úgy, mintha egy sleazeball lennék? A kérdések olyan irányba terelik a beszélgetést, hogy egyes válaszok inkább a gyanúsítottakra vonatkoznak, de nincsenek meg azok az összefüggések, amik segítenének a játékosnak rálátni a lényegről.

A Folyamatos Kérdezősködés, Ami Egy Kicsit Fárasztóvá Válik

Miután a játékban befejezel egy szakaszt, elérkezik a következő kérdéssorozat, és megint csak a gombok kattogtatása következik. A több gombnyomásos rendszert nehéz szórakoztatóvá tenni, ha az embernek egy-egy kérdés megválaszolása után azt érzi, hogy igazából nem sokat haladt előre. Ha szereted a játékokat, amikben rengeteg dialógus van, akkor jól érzed majd magad – viszont ha gyors tempót keresel, könnyen elakadhatsz a monoton kérdezősködésben.

A Látvány És A Hangulat

A játék megjelenésében nincs semmi különös. Az FMV videók nem igazán tűnnek ki, a képek időnként elmosódnak, ahogy a mentális zűrzavar fokozódik. A két "fenyegető" dallam, amik állandóan pörögnek a háttérben, nem feltétlenül építenek igazi feszültséget. A játék alapvetően kísérteties, de a színészi játék és a történet zűrzavara miatt nem lesz belőle igazán horrorélmény. Inkább egy olyan játék, ami ha valami, inkább fárasztóbb, mint izgalmas.