Taito Milestones 2

A gyűjtemény, ami vegyes érzéseket hagy

A Taito Milestones 2 az Arcade Archives sorozat újabb gyöngyszeme, és ugyanazt a célt szolgálja, mint az előző kiadások: a klasszikus Taito játékok újraélesztését és emulálását a Switch konzolokon. A gyűjtemény 10 játékot tartalmaz, amelyek közül néhány valóban komoly rajongótáborral bír, mások pedig inkább csak a kitöltő szerepét töltik be. A legjobb példa erre a Dino Rex és a Solitary Fighter, amik bár egyediek a gyűjteményben, nem igazán emelkednek ki a többi cím közül.

Viszont a csomagban helyet kapó klasszikusok, mint a The New Zealand Story, Metal Black vagy a Darius II, nemcsak a nosztalgiafaktor miatt érdekesek, hanem mert tényleg remek arcade élményeket kínálnak. A Darius II például az egyik legnagyobb durranás, ami a három képernyős formátummal nemcsak hogy emlékezetes látványt ad, hanem egy igazi szórakoztató élményt is kínál, amelyet nem sok játék tud felülmúlni.

Mi a helyzet a játékmenettel?

A gyűjtemény igazi vonzereje természetesen a játékmenetben rejlik, és a Taito Milestones 2 nem is csalódást okoz. Az egyes címek közötti különbségek jól érzékelhetők, hiszen a gyűjteményben találunk platformereket, shoot 'em up-okat és harci játékokat is, így tényleg mindenki megtalálhatja a kedvencét. A The New Zealand Story egy igazi platformer klasszikus, ahol Tiki, a kiwi madár segítségével kell végigpörögni a pályákon, miközben az aranyos, de veszélyes ellenségek elől kell elmenekülni. A játékmenet gyors, pörgős, és minden egyes pályán új kihívások várnak, amik miatt sosem lesz unalmas.

A shoot 'em up kedvelők számára a Metal Black és a Gun Frontier igazi felüdülést kínálnak. A Gun Frontier grafikai stílusa az egyik legérdekesebb, amit a Taito kínál, és a nyugati sci-fi ihlette világ valóban különleges hangulatot ad az egész játéknak. A harcok gyorsak, és bár a játékmenet nem túl bonyolult, a fokozódó nehézség mégis igazi kihívást jelent, főleg a boss harcok során.

Mi a helyzet a grafikával és a hangokkal?

A grafikát tekintve nem várhatunk csodát, hiszen a játékok többsége a 80-as és 90-es évek közepéről származik, de a Taito igyekezett megőrizni az eredeti látványvilágot, miközben a Switch hardverére optimalizálták azokat. A textúrák alacsony felbontásúak, de az emuláció remekül megoldja a dolgokat, és ha eltekintünk a pixelesedéstől, akkor a játékok még mindig szórakoztatóak és jól néznek ki. A Darius II három képernyős elrendezése valóban egyedülálló, és egy igazi látványorgiát kínál, amit nagy TV-n érdemes igazán élvezni.

A zenei aláfestés különös figyelmet érdemel, mivel a Taito játékok híresek voltak a fantasztikus Zuntata soundtrackjeikről. A Darius II zenéje különösen emlékezetes, és igazán elmélyíti a játék élményét, de a többiek is tisztességes munkát végeztek a háttérzenék terén.