Syder Reloaded

Harc: Mindent a támadások körül

A játékmenet egyszerű: egy szép kis gráfikus evolúció a Gradius V világából, egy kis Battle Garegga-szerű hozzáállással. Az első pillanattól kezdve egyértelmű, hogy egy komoly shmup játékról van szó, ami figyel a részletekre. A támadások az elemek köré építenek: tűz, jég, és mindenféle kombó lehetőség, ami igazán szórakoztató, ha összedolgozol az elemekkel. Az irányítás kényelmes, nem zavaró, a twin-stick megoldás jól működik, és az autofire is alapból aktív, szóval nem kell folyamatosan nyomkodni a gombokat, ami kifejezetten jól jön a pörgős szituációkban.

A probléma ott kezdődik, hogy a pályák néha túl üresek. Ha már jól ismered az ellenségek mozgását, akkor előfordul, hogy simán lebegsz a képernyőn, miközben várod, hogy megjelenjenek az újabb hullámok. Mindez megszakítja a játékmenet folyamatosságát, és néha azt érzed, hogy szórakozás helyett csak várakozol.

Vizualitás: Szép, de nem kiemelkedő

A grafika egész szép, de nem éri el a Trine szintet. Az MSX filter például egy érdekes húzás volt, kifejezetten jópofa, ha vissza akarsz ugrani a régi iskolás hangulathoz, de amúgy semmi extra. A hajó designok és a háttérvilágok szép részletesek, és egy-két pillanatban igazi vizuális élményt adnak, de ha már sokáig pörgeted a pályákat, a háttérnek úgy érződik, mintha statikus lenne. A mozgás a pályákon szép, de ha épp nem történik semmi, akkor az üres háttér gyorsan unalmas tud lenni. Kicsit többet vártunk volna a háttér animációjában, hogy érezzük, hogy az univerzum valóban él.

Az ellenségek halál animációi is elég egyszerűek. Ahelyett, hogy apró részletek mutatnák a hajók pusztulását, mindössze eltűnnek a füstben, ami valahogy nem hozza azt a kellemesen zúzós érzést, mint más, jobban kidolgozott shmupok. Az ellenségek halála nem elég látványos ahhoz, hogy valóban átéljük a pusztítást.

Hangok: Kicsit több energia nem ártott volna

A zene egész jó, de nem olyan, hogy azonnal beugrana, ha valaki megkérdezi, mi a legjobb shmup soundtrack. A hangok megfelelőek, de egyes szituációkban, mint például az ellenségek halála, túl enyhék. A hanghatások nem elég drámaiak, hogy valóban átéljük a harcot. Az egész hangzási világ működik, de egy kis extra lendület mind a zenében, mind a hanghatásokban jót tett volna.

Co-op mód: Az igazi varázslat

Most jön a lényeg: a co-op mód. Ha nem játszol egyedül, akkor a multiplayer az, ami igazán pörög, és segít abban, hogy ne ragadj le az üres pályákon. Mikor három másik játékossal pörögsz, a káosz és a szórakozás garantált, a csapatmunka meg fontosabb, mint valaha. A közös taktikai megoldások, az ellenség körüli mozgás, az új specializált támadások mind egy izgalmas élményt adnak, amit egyedül nem lehet ugyanígy átélni. A legjobb élményt helyi wifi módban kaptuk, amikor az egész csapat összejött, hogy új stratégiákat próbáljon ki.

Zárás: Igazi potenciál, de több csiszolás kell

A Syder Reloaded egy szórakoztató játék, aminek van potenciálja, de nem minden szempontból tökéletes. A látványos design, a kényelmes irányítás és a taktikai harc mind nagy erősségek, de a játékmenet repetitivitása és a túl üres pályák néha csökkentik az élményt. Az ellenségek halálának hiánya és a szürke háttér is elvesz a játék varázsából. Viszont ha szereted a co-op shmup-okat, akkor mindenképp érdemes kipróbálni, főleg ha van néhány jó haverod, akikkel együtt pöröghetsz.