SpiritSphere DX

Kezdjük a pályát: Mi is ez pontosan?

A koncepció igencsak egyszerű: két versenyző egy labdát ütöget egymásnak, amíg egyikük ki nem kerül. Elsőre tényleg úgy tűnik, mintha a Mario Tennis vagy egy régi arcade játék újrahasznosítása lenne, de a készítők inkább a Windjammer és az air hockey jegyében alkották meg ezt a sportos fantasy élményt. A szereplők különféle képességekkel rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy eltérő módon irányítsák a "gömböt" és mozogjanak a pályán. Például Lin karaktere a híres spin attack-ot hajthatja végre a kardjával – hát nem mintha ezt már láttuk volna valahol.

A pályák változatosak, a tavasztól kezdve a vulkánokig mindenféle tematikájú arénákban zajlik a küzdelem. Azonban nemcsak a pályák kinézete, hanem az ott felbukkanó különféle tárgyak is izgalmasabbá teszik a játékot: nyilak, bombák, varázsitalok, mind-mind egy-egy fontos pont megszerzésében segíthetnek, miközben még a pálya akadályaival is meg kell küzdenünk. Az egyik dungeon-arénában például csontváz szurkolók ugranak elő, hogy megnehezítsék a dolgunkat, miközben az ellenfelünkkel harcolunk. Az izgalom tehát adott, de igazából mindez nem emeli ki a játékot a versenytársak közül.

A játékmenet: A fizika, ami nem mindig működik

A fizika, amit a labdával kapcsolatban használnak, meglehetősen hektikus. Bár szándékosan így lett megtervezve, sokszor úgy érezhetjük, hogy inkább szerencsére van szükségünk, mint ügyességre, főleg magasabb nehézségi szinteken. Míg a labda irányításában könnyedén diktálhatjuk a tempót, amikor a mi karakterünkre kerül a sor, sokszor csak a szerencsére kell hagyatkoznunk, hogy hová pattan a gömb. A helyzeten segít egy szuper mozdulattal, a dash-el, ami képes megmenteni a nehéz helyzeteket, de ez is csak akkor jön jól, ha a karakterünk jól kezeli a pattanásokat. Persze, az irányítás pörgős és pontos, szóval ha el is veszítjük a labdát, azért az esetek többségében nem érezzük, hogy a játék hozott hátrányt.

A standard meccsek után a kampányban rengeteg különböző eseményt találhatunk: squash, főboss harcok, és természetesen rengeteg egyéb kihívás, ahol új karaktereket, ruhákat és labdákat nyerhetünk. Az újabb pályák felfedezése mindig izgalmas, de az igazán szórakoztató rész az, amikor már ügyesen bánunk a különféle tárgyakkal és karakterekkel.

Több mint egy verseny: A helyi multiplayer

A SpiritSphere DX lehetőséget ad arra, hogy barátokkal akár négy fős csapatokban játsszunk. A helyi multiplayer teljesen egyenértékű a kampány értékével, és elég szórakoztató ahhoz, hogy többen is leüljünk vele. A játékmódok változatosak, úgyhogy a szabályokat mi magunk is alakíthatjuk. Az egyetlen fájó pont, hogy nincs online multiplayer, ami egy játék esetében, ahol a cél a társas élmény, valóban limitálhatja a hosszú távú szórakozást.

Látvány és hangulat: Retro hangulat, nemcsak Zelda-rajongóknak

A grafika, bár egyértelműen Zelda-stílust idéz, kifejezetten jól működik a játék világában. A karakterek szórakoztatóak, és jól hozzák a különböző fantasy lényeket, miközben a pályák is kellő változatosságot kínálnak. Az arénák közötti képernyőválasztás néhol egy kicsit gyengébbnek tűnik, de az összhatás mégis pozitív. A zene is kellemes, a hagyományos Zelda-hangulatot idézi, de nem akar túlzásba esni, így nem érződünk túlságosan elragadtatva tőle.

Konklúzió: Egy budget választás, ami tényleg retro élményt ad

A SpiritSphere DX talán a legközelebbi, amit a Zelda világában valaha is teniszezésnek hívhatunk. Azonban a játék nemcsak Zelda-rajongóknak szól, hanem azoknak is, akik egy könnyedebb, de nem kevésbé kihívást jelentő sportos játékra vágynak. Kisebb kampány, néhány karakter, de sok szórakozás – és ha a helyi multiplayer nem egyenlő a teljes életmóddal, akkor ez a játék valóban jól hozza a retro érzést.

Pozitívumok

• Klasszikus, retro sportos élmény
• Jól eltalált helyi multiplayer mód
• Egyedi karakterek és különböző játékstílusok

Negatívumok

• Nincs online multiplayer, ami jelentősen csökkenti a játék hosszú távú szórakoztató értékét
• A fizika hektikus, különösen a magasabb nehézségi szinteken
• A grafika bár szép, nem minden esetben van kifinomult dizájn