Senran Kagura Reflexions

A Senran Kagura-sorozat eddig is szeretett meglepni – volt itt vízipisztolyos lövölde, ritmusjáték, minden, ami csak eszébe juthatott valakinek egy hosszú brainstorming után. A Reflexions viszont egy másik irányba megy el: ez lényegében egy romantikus érintés-szimulátor, ahol Asukával, a sorozat egyik ikonikus karakterével töltök időt. A keret egyfajta „önkereső” történet, de ezt már az első percekben sem lehet komolyan venni.

Ecchi, minden mennyiségben

Fontos tisztázni: ez nem pornó. A játék az úgynevezett ecchi kategóriába tartozik, ami a japán popkultúrában a folyamatos flörtöt, a sejtetést és a túlfeszített erotikus hangulatot jelenti. Ettől még a Reflexions bőven feszegeti a Switch családbarát imidzsének határait, és finoman szólva sem érzi magát komfortosan az ember Joy-Cont szorongatva.

A játékmenet nagy része abból áll, hogy különféle mozdulatokkal „reakciókat” váltok ki Asukából, miközben a játék visszajelzésekkel jelzi, merre halad az adott jelenet. Ezeket „álomként” vagy fejezetként kezeli a program, és mindegyik újabb és újabb helyzetet old fel. Papíron ez romantikus, a gyakorlatban viszont nehéz nem úgy érezni, hogy az egész egy olcsó hatásvadászat, amit mélyebb tartalommal próbálnak leönteni.

Mechanika van, játék kevésbé

Technikai értelemben a Reflexions használja a Switch adottságait: giroszkóp, HD Rumble, analóg irányítás – minden ott van. Csakhogy ezek mögött nincs valódi játék. Nincsenek döntések, amik igazán számítanának, nincs rendszer, amit érdemes lenne elsajátítani. Az egész inkább egy interaktív katalógus, ahol az egyetlen cél az újabb jelenetek és testreszabási lehetőségek feloldása.

Van szabad mód, van öltöztetés, van dioráma-funkció, ahol pózolgathatok és állítgathatom a kamerát. Tartalom tehát akad, csak épp érdemi interakció nincs mögötte. Egy idő után minden ismétli önmagát, és a kezdeti „ez most tényleg létezik?” érzést felváltja az unalom.

Ízlés kérdése – de nem csak az

A legnagyobb gond mégsem az, hogy ez nem túl izgalmas játék, hanem az, hogy tematikájában vállalhatatlanul kényelmetlen. Hiába próbálja a Reflexions ártatlan, játékos köntösbe csomagolni magát, az egész élmény egyoldalú hatalmi fantáziákra épül. Romantikáról beszél, de inkább csak felszínes csábításról van szó, valódi érzelem vagy fejlődés nélkül.

Összegzés

A Senran Kagura Reflexions létezik, és ez önmagában már egy kijelentés. A sorozat rajongóit valószínűleg nem lepi meg, mit kapnak, de kívülről nézve ez az egész inkább kínos, mint provokatív. A Switch képességeit kihasználja, de játékélményt alig kínál, és amit nyújt, az is erősen megosztó.

Lehet legyinteni, hogy „nem nekem készült” – és ez igaz is. De ettől még nehéz nem úgy érezni, hogy ez az egész csak egy olcsó ürügy, ami mögött sem játék, sem valódi mondanivaló nincs.