Pipistrello And The Cursed Yoyo

Ez egy meglepően magabiztos, ötletes Metroidvania, ami nem titkolja a gyökereit, mégis folyamatosan azon dolgozik, hogy saját arca legyen. És ami a legfontosabb: játszani vele egyszerűen jó.

Egy denevér, egy jojó, egy elrabolt lélek

A főhősünk Pippit, egy fiatal denevér, akinek nagy álma, hogy egyszer legendás jojómester legyen. Egyelőre nem túl ügyes, de szerencsére gazdag családba született: a Pipistrello Industries látja el energiával az egész várost. Egy ártatlannak induló látogatás a nagynéni villájában azonban gyorsan balul sül el, amikor egy helyi banda megpróbálja lelőni őt egy léleklopó sugárral.

A nagynéni életben marad, de a lelke darabokra szakad: egy része Pippit jojójába kerül, a többit pedig akkumulátorokba zárva szétszórják a városban. Innen indul a kaland, és bár a sztori alapvetően könnyed és kissé abszurd, pont elég motivációt ad ahhoz, hogy nekivágjak ennek az urbanizált Hyrule-nak.

Felülnézetes Zelda, betonba öntve

A játékmenet leginkább az 8–16 bites Zelda-érát idézi: nagy, összefüggő felszín, kisebb-nagyobb dungeonök, kulcsok, kapcsolók, titkos szobák, ellenségek mindenhol. A csavar az, hogy itt nem erdők és romok között mászkálok, hanem egy zsúfolt, Rio-hangulatú nagyvárosban. A dungeon lehet bevásárlóközpont, stadion vagy hivatal – és ez önmagában rengeteget dob az élményen.

A világ kompakt, de tele van felfedeznivalóval, és ritkán érzem azt, hogy csak üres tereken rohangálnék. Mindig van egy új sarkon egy titok, egy kihívás vagy egy új mechanika.

A jojó, mint univerzális megoldás

A játék igazi sztárja persze a joj ó. Ez nem csak egy kardhelyettesítő fegyver, hanem egy elképesztően sokoldalú eszköz. Harcban, platformingnál és puzzle-ökben is kulcsszerepet játszik, és folyamatosan új trükköket tanulok vele.

Víz felett száguldani, faléleken csúszni, ellenségeket kirántani a helyükről – mindez fokozatosan épül fel, és minden új képesség valódi erőérzetet ad. Pont azt az érzést kapom, amit egy jó Metroidvaniától várok: visszanézek korábbi helyekre, és hirtelen minden máshogy nyílik meg.

Fejlődés, de csavarral

A fejlődési rendszer az egyik legjobb ötlet a játékban. A klasszikus skill tree hamar elérhetővé válik, de az egyik unokatestvér csak szerződéses alapon hajlandó fejleszteni. Magyarul: kapsz egy új képességet, de cserébe kapsz egy állandó negatív hatást is, amíg ki nem fizeted az adósságot érmékből.

Kevesebb életerő, gyengébb sebzés, lassabb mozgás – attól függően, mit vállalsz be. Ha túl sok, visszaléphetsz, de akkor a képesség is ugrik. Ez a rendszer zseniális, mert tényleg elgondolkodtat, és nem engedi, hogy vakon mindent feloldjak.

Ehhez jön még egy Paper Mario-szerű badge rendszer, ahol BP-pontokból rakhatok össze buildet. Kevés a BP, sok a badge, dönteni kell. A badge-ek fejleszthetők is, ami újabb motivációt ad a pénzgyűjtésre.

Tempó, nehézség, apró döccenők

Az élmény nagy része remekül folyik, de néha vannak furcsa nehézségi tüskék. Egy-egy platformszekció vagy aréna hirtelen sokkal keményebb, mint az addigi kihívások. Ez kissé megakasztja a ritmust, de szerencsére ritkán fordul elő.

Ráadásul ott az Assist Mode, ahol külön-külön állítható a sebzés, az életerő, a dropráták és még sok más. Nem tolakodó, nem szégyenít meg, csak segít – és ez szerintem példás hozzáállás.

Látvány és hangulat – GBA, ahogy emlékezünk rá

Vizuálisan a játék gyönyörűen hozza a GBA-esztétikát, még egy fiktív Pocket Trap kézikonzolon is „bootol”. A város színes, élő, tele apró animációkkal. A beállítások között különféle képszűrők is vannak – pixel perfect, CRT –, ha még jobban bele akarnék merülni a retró érzésbe.

Zárás

A Pipistrello and the Cursed Yoyo nem csak egy ügyes tisztelgés a régi Zeldák előtt, hanem egy önállóan is erős, kreatív játék. Okos rendszerek, remek tempó, szerethető világ és egy mechanika – a jojó –, amit végig öröm használni.

Ha a The Minish Cap a szíved csücske, vagy egyszerűen hiányzik az a fajta felülnézetes kaland, ahol minden képernyő számít, akkor ezt a játékot nem szabad kihagynod. Ahogy Pippit jojója, ez a játék is folyamatosan új trükköket mutat.