Pinstripe

A történet: A szülői kapcsolat és a pokol határán

A történet középpontjában egy ex-miniszter, Ted áll, aki miután meghal, nem kerülhet Valhallába, mivel halála nem éppen hőstettekhez méltó – egy vihar elsüllyesztette a hajóját. Az alapfelállás egyszerű, mégis hatásos: a férfi a szellemvilágban találja magát, és miután egy rejtélyes idegen, Pinstripe elrabolja a lányát, Bo-t, nekünk kell végigjárni a különböző pokoli tájakat, hogy visszaszerezzük őt. És bár a sztori alapvetően egyszerűnek tűnik, nem is gondolnád, milyen hatással lesz rád a részletes karakterekkel és a szívszorító, egyre sötétebb hangulattal.

Már az elején elérkezik az a pillanat, amikor igazán elkezded érzelmileg kapcsolódni Ted és Bo kapcsolatának alakulásához, és amikor Pinstripe elrabolja a kislányt, igazán átélheted, mennyire szeretnéd visszaszerezni őt. A történetmesélés mesterien van tálalva, és amit igazán értékeltem, hogy a játéknak nem kell túlzottan erőltetni a dolgokat – mindössze egy történetet mesél, amit követni szeretnél.

Játékmenet: Felfedezés és puzzle-k

A Pinstripe játékmenete egyszerű: felfedezés, kis puzzle-ök megoldása, és a történet előrehaladása. A játék ideje nagy részét ezen egyszerű feladatokkal töltjük, de mindezek a felfedezések és apró puzzle-k nemcsak a történet előrehaladását segítik, hanem szinte észrevétlenül rávesznek minket, hogy a világot alaposan átvizsgáljuk. Mindeközben megismerkedhetünk néhány eszközzel is: Ted és Bo története mellett a slingshot (parittya) és a kutyájuk, George, apróbb, de izgalmas kiegészítők, amik segítenek a harcokban, és nem mellesleg néhány titkot is felfednek.

Bár a slingshot a játék folyamán nem dominál, mégis fontos szerepet kap. A harcok során ugyan feltűnik, de az igazi hangsúly a felfedezésen és a történetmesélésen van, nem pedig a pörgős akción. Ez pedig jól működik – sokkal inkább elmélyíti a történetet, hogy a harcok nem követelnek tőlünk gyors reflexeket, hanem inkább jól átgondolt lépéseket.

Látványvilág: Tim Burton világában

A Pinstripe világának grafikája – és itt most nem csupán a képekről van szó – egy igazi Tim Burton mesébe illik. Az egész játék hangulata, a sötét tónusok és a kézzel rajzolt, színes környezetek olyan érzést keltenek, mintha egy vihar előtti tájat járnánk, ahol minden egyes részlet árulkodik a közelgő tragédiáról. Az animációk zseniálisan megtervezettek, különösen a főellenfelek, akik mindegyike a legapróbb részletekig kidolgozott és izgalmas. Az összes karakter dizájnja – és itt nemcsak a főszereplőkre gondolok, hanem az összes mellékszereplőre is – hozzájárul a játék atmoszférájához, és valóban érződik rajtuk, hogy minden egyes karakternek van egy saját története, még ha nem is mindegyikük kap szót a játékon belül.

A játék tempója: A lassú felfedezéstől a gyors boss fight-ig

A játékmenet tempója az, ami igazán érdekes. A felfedezés és a puzzle-k laza ütemben haladnak előre, de amikor végre elérkezünk egy bossfight-hoz, akkor az élmény egy szempillantás alatt megváltozik. A harcok nemcsak látványosak, hanem rendkívül nehezek is, és amikor már azt hinnéd, hogy megnyerted, még jön egy újabb kihívás. A játék sűrűn váltogatja a tempót, hol nyugodt felfedezős részeket ad, hol pedig brutálisan nehéz bossfight-okat, amelyek mindegyike izgalmas és kimerítő.

A nagy hátrány, amit ezzel kapcsolatban említeni tudnék, az a ritkán előforduló túl hosszú betöltési idők, amelyek – főleg egy-egy halál után – könnyen elvehetik a kedvet. De ha túljutsz ezen, a játék újra magával ragad.

Összegzés: Egy gyönyörű, de rövid utazás

A Pinstripe egy olyan játék, ami szíven talál, de sajnos rövid életű. A történet, a karakterek, és a gyönyörűen kidolgozott világ mind-mind egy különleges élményt adnak, de a játékidő és a nehézség egyensúlya azt jelenti, hogy nem marad tartósan velünk. Mégis, azok számára, akik értékelik az erős történetmesélést és a szívbemarkoló karaktereket, egy biztos dolog: a Pinstripe nem fog csalódást okozni.