Modern Combat Blackout

A mobilos lövöldözősök határai

Az egész játék inkább emlékeztet egy PS2-es shooterre, mintsem a modern, precíziós lövöldözős élményekre, amiket manapság elvárnánk. A grafikája nem rossz, de azért meg sem közelíti a komolyabb konzolos FPS-eket. A játékmenet alapvetően olyan, hogy nem sokat kell gondolkodni rajta: a cél az, hogy minél több ellenséget kiirtsunk, amit mindenféle túlbonyolított mechanikák nélkül kell megoldani. A probléma ott kezdődik, hogy a Modern Combat Blackout nem tudja úgy igazán eladni magát, mint egy jó, élvezetes shooter. A gyors tempó, a fegyverek és a harcok inkább a szerencsén, mintsem a precizitáson alapulnak, és a „spray and pray” mentalitás gyakran eluralkodik rajtunk.

A történet és a karakterek

A történet talán csak annyira fontos, mint egy átlagos mobilos lövöldözős játékban. A főhős, Cayden Phoenix (igen, tényleg így hívják), elindul egy szokásos, világmegmentős küldetésre, amely során végigkísér minket a csatornák Velencétől a neonfényes Tokióig. A sztori persze nem egy Metal Gear Solid-féle epikus élmény, hanem inkább egy „tudjuk, hogy miért játszol, szóval ne aggódj a történet miatt” megközelítés. A játék inkább a gyors, akciódús küldetésekre épít, és bár ezek szórakoztatóak, a valódi mélység hiányzik belőlük.

A kontrollok és a játékmenet

A Modern Combat Blackout kontrolleres irányítása egy igazi kínszenvedés. Mivel alapvetően mobilra készült, az irányítás kifejezetten lassú és darabos. Az aimelés teljesen esetleges, és hiába pörgeted fel a függőleges és vízszintes érzékenységet, a mozgás sebessége és az irányítás egyszerűen nem érződik jól. Ha igazán szeretnél megszokni ezt a lassú irányítást, akkor egy Pro Controllerre lesz szükséged, mert a Joy-Con nem lesz elég ahhoz, hogy gördülékeny játékélményt biztosítson.

A legnagyobb probléma, hogy bár a játék próbálkozik az FPS műfajában, a lövöldözés és az akciók szórakoztatása nem igazán van meg benne. A gépellenfelek nem jelentenek nagy kihívást, és inkább a gyenge AI és a környezetben rejlő hibák miatt érezzük a játékmenet visszafogottságát.

Multiplayer és online élmény

A multiplayer rész valóban próbálkozik azzal, hogy versenyképes élményt kínáljon, de a valóság az, hogy a játékmenet egyszerűsége és az irányítás nehézségei gyorsan kiütik a szórakozást. A pályák nem túl jól megtervezettek, és gyakran olyan helyzetekben találjuk magunkat, hogy a spawnoláskor egyenesen egy falba vagy közvetlenül egy ellenség elé kerülünk. Az online összecsapások sokszor inkább frusztrálóak, mint szórakoztatóak. Az igazán jó FPS-ekben a precizitás és a stratégiai gondolkodás kulcsszerepet játszanak, de itt inkább a szerencse, hogy mikor és hol találkozol egy másik játékossal.