Fernz Gate

Azt mondják, a retro RPG-k mindig a múltat idézik, de mi van, ha egy játéknak mégis sikerül új színt vinni az öreg formula megcsókolt darabjaiba? A Fernz Gate pont egy ilyen élményt ad, bár nem feltétlenül úgy, ahogy egyesek várnák.

A történet és a világ

A sztori nem hoz túl sok újat: Alex, a jónép középkori külsejű srác egy másik világban ébred, ahol mindenféle szörnyekkel kell megküzdenie. Az egész felütés elég sablonos, de amikor kicsit elmélyedünk benne, rájövünk, hogy ez a világ egy olyan hely, amit tényleg meg akarsz ismerni. A Fernland egy olyan világ, ahol minden apró szegletét átjárja a mágia, de a térkép elég tömör, és a felfedezés inkább dungeonok formájában zajlik.

Játékmenet – A "régi iskola" újragondolása

A grafika pixel art, és azonnal beugrik a 16 bites korszak – de miért ne? Ez az a fajta vizuális stílus, amire mindig is vágyni fogunk. A játékmenet egyszerű, de ügyes. Mivel a harcrendszer körökre osztott, és a csapatok dinamikáját jól kiaknázza, minden egyes döntés, amit hozol, érződik.

A karakterek a csapaton belül különböző szerepeket töltenek be. A Main karakterek támadnak, a Sub karakterek pedig segítenek a támadásokban vagy használják az itemeket. Ezzel a rendszerezéssel eléggé taktikai mélységet kapunk, ami egyébként az RPG-kben sokszor elmarad. A harcok során nemcsak az előre tervezés, hanem a szabad döntési lehetőségek is fontos szerepet kapnak. Az időzített különleges képességek miatt mindig egy lépéssel előre kell gondolkodnod, és ha jól kombinálod a karaktereket, könnyen legyőzhetsz akár erősebb ellenfeleket is. Ne hagyd figyelmen kívül a menükben rejlő lehetőségeket, mert ezek az apró részletek fogják segíteni a túlélésedet.

A világ és a kíváncsi apróságok

A világ felfedezése nem egy nyílt világos túrázás, hanem inkább egy egyszerű térkép segítségével látogatunk el különböző helyszínekre, ahol küldetések, kincsek és harcok várnak. Bár szerettem volna, ha egy kicsit tágasabb világban kalandozhatok, végül is nem bánom, mert minden egyes helyszínnek megvan a maga kis labirintusa, amit meg kell járnod.

Az igazi érdekesség a Curios rendszer, ami jelentős változást hoz a grindelésben. Ezen keresztül egyedi csaták, vagy akár több ellenség egyidejű legyőzése is könnyebben kivitelezhető. Ez a lehetőség segít abban, hogy ne ragadj bele az unalmas random csatákba, hanem igazán élvezetes módon gyűjts XP-t és loot-ot. Sőt, a Curios egy kis extra irányítást ad a játékos kezébe, és remekül hasznosítható később a játék előrehaladtával.

Zene és hangulat

A zenét sem hagyhatjuk szó nélkül, mert bár a chiptune vonal nem mindenkinek jön be, én például imádom. Kicsit nosztalgikus, de nem tolakodó, és teljesen illik a játék hangulatához. A Fernz Gate zenéje nem próbál semmi újat, de ami van, az remekül aláfest mindent. Az egész játéknak van egy olyan kellemes, lassú tempója, amiben tökéletesen el tudsz merülni, és ami miatt úgy érzed, hogy minden egyes felfedezett sarok egy újabb kis titkot rejt.

Zárás

A Fernz Gate tehát egy igazi jó kis retro RPG, amit nem érdemes elhamarkodottan leírni. Bár nem hoz forradalmi újdonságokat, minden apró döntésben ott van az igazi RPG varázsa, amit egy időre elfelejtettünk. Ha egy igazi old-school kalandra vágysz, és nem zavar, ha nem a legnagyobb nevekhez méretezett grafikát vagy harcrendszert kapsz, akkor a Fernz Gate kellemes meglepetés lehet.