Fantasy Hero ~unsigned legacy~

Négy hős, egy sablon

A játék elején négy karakter közül választhatok, de gyorsan kiderül, hogy ez inkább kozmetikai döntés.

• Acress a klasszikus JRPG-főhős, karddal, páncéllal.
• Ashta egy szerelő, aki egy robottal harcol.
• Mask egy nagy darab, közelharcra építő tank.
• Haul pisztolyokkal dolgozik távolról.

Bármelyiket választom, ugyanazt a történetet kapom: az emberiség a kihalás szélén, a Decoders nevű szörnyhorda mindent letarolt, de egy új anyag, a Hero Artes reményt ad a túlélésre. Ez az a fajta sztori, amit már tucatnyi JRPG-ben végigjátszottam, és itt semmi nem próbálja meg kiforgatni vagy frissíteni. A narratíva inkább csak kifogás arra, hogy egyik küldetésből a másikba lökjön.

Küldetések kipipálva

A játék teljes egészében küldetésalapú. Van fő küldetés, ami viszi előre a történetet, mellékküldetés gyilkolással és tárgygyűjtéssel, és az EX küldetések, amik magasabb szintű kihívást és jobb lootot kínálnak. Mindent egy központi hirdetőtábláról veszek fel, ami egy idő után inkább munkafüzetnek érződik, mint kalandindítónak.

A hubban intézek mindent: vásárlás, fegyverfejlesztés, pihenés, stat- és skillpontok elosztása. A fejlődési rendszer papíron korrekt. Háromágú skill tree, alap statok növelése, képességek kiosztása – ezek együtt tényleg lehetővé teszik, hogy a karaktert a saját stílusomra szabjam. Probléma csak az, hogy mindez egy olyan harcrendszert szolgál ki, ami ennél sokkal többet nem tud.

Harc, ami gyorsan elfárad

A legjobb hasonlat a harcra: egy lebutított musou. Van egy gyenge és egy erős támadás, ezek kombinálhatók, és nagyjából ennyi. Eleinte ez még elmegy, de ahogy nő a nehézség, a rendszer elkezd recsegni. Az ellenfelek egyre nagyobb sebzést osztanak ki, miközben az én eszköztáram alig bővül.

A gondot tovább súlyosbítja, hogy nincsenek checkpointok a küldetések alatt. Meghalok a végén? Irány vissza az elejére. Ez nem kihívás, hanem türelemteszt, és nem a jó értelemben. Ilyenkor nem azt érzem, hogy tanulni akarok a hibáimból, hanem azt, hogy inkább kikapcsolnám.

Egy Vita-port minden baja

Látványban a játék kegyetlenül elavult. Dokkolva is pixeles, kockás textúrák, egyszerű környezetek, furcsa fekete kontúr a karakterek körül, aminek funkcióját sosem sikerült megfejtenem. Az egész olyan, mintha egy nagyobb felbontású kijelzőn egyszerűen szétesne.

A lokalizáció is fájó pont. A szöveg angolul jelenik meg, a szinkron japán, ami önmagában nem gond, de az angol fordítás tele van helyesírási és nyelvtani hibákkal. Nem teszi játszhatatlanná, de folyamatosan kizökkent.

Zárás

A Fantasy Hero ~unsigned legacy~ legnagyobb baja az, hogy semmiben nem tud igazán meggyőzni. A küldetésalapú felépítés akár jól is passzolhatna a Switchhez, de a lapos történet, az egysíkú és büntetően nehéz harcrendszer, valamint az elavult technikai megvalósítás együtt egy olyan csomagot alkotnak, ami 2018-ban – és pláne most – már nagyon kevés.

Lehet, hogy Vita-n ez még elment. Switchen viszont túl sokkal jobb alternatíva van ahhoz, hogy erre pazaroljam az időmet.