**Ritkán mondok ilyet, de ez a játék egyetlen rezzenés nélkül bebizonyította, hogy a Doctor Who videójátékos formában is tud igazán ütni.**

Doctor Who: The Lonely Assassins
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Ritka licencelt játék, ami nem csak tiszteli, hanem érti is az alapanyagát.
Ritkán mondok ilyet, de ez a játék egyetlen rezzenés nélkül bebizonyította, hogy a Doctor Who videójátékos formában is tud igazán ütni.
Amikor a Switch telefon akar lenni
Őszintén: sosem vágytam arra, hogy SMS-eket kapjak a Doctor Who univerzumból. A sorozat iránti lelkesedésem az utóbbi években inkább hullámzó volt, mint stabil, ezért a The Lonely Assassins előtt sem ültem le különösebb elvárásokkal. Talán pont ez volt a szerencséje. Ez a játék nem akar klasszikus értelemben vett „játék” lenni – inkább egy interaktív élmény, ami okosan használja ki azt, ami már amúgy is a kezünkben van.
A „talált telefon” koncepció nem új, de itt kifejezetten jól működik. A Switch egy okostelefonná válik: üzeneteket olvasok, fotókat nagyítok, hangfelvételeket hallgatok. Oldalára fordítva, kézben tartva az egész meglepően természetes – tévén játszva működik, de érezhetően kompromisszum. Ez a játék mobilra született, a Switch pedig a legjobb alternatíva, ha nincs érintőkijelző a kezünk ügyében.
Te vagy a főszereplő – és ez számít
Nincs név, nincs arc, nincs háttértörténet. Te vagy az, aki belecsöppen az eseményekbe. A UNIT-tól érkező Petronella Osgood vezet be az ügybe, egy eltűnt személy nyomába eredünk, miközben a Doktor is fel-felbukkan a háttérben. Az, hogy ő nem főszereplő, zseniális döntés: ettől az egész sokkal sebezhetőbb, sokkal emberibb.
Az interfész magától értetődő. Pont azt csinálom, amit a saját telefonomon is tennék. Néha persze kilóg a lóláb – bizonyos funkciók „feloldódnak”, ahogy haladunk előre –, de ezek ritka, apró döccenések egy egyébként nagyon gördülékeny élményben.
A síró angyalok nem viccelnek
A Blink óta tudjuk, hogy a Weeping Angels az egyik legjobb ötlet, amit a sorozat valaha kitermelt. Itt végig érezni a jelenlétüket. Nem jump scare-ekkel dolgozik a játék, hanem feszültséggel, várakozással, és néhány egészen egyszerű, de brutálisan hatásos húzással. Egy ponton majdnem reflexből eldobtam a Switch-et – nem szégyellem bevallani.
Ez nem horrorjáték a klasszikus értelemben, de félelmetes. A szöveg kiváló, a tempó pontos, és az atmoszféra végig szorít. Két óra körül van a teljes játékidő, de ezalatt nincs üresjárat. Haladni akarsz, mert érdekel a sztori, és mert jólesik benne lenni ebben a világban.
Pár fejtörő, pont elég
A rejtvények nem bonyolultak, de nem is buták. Néha jól jön egy jegyzetfüzet, de alapvetően a játék logikusan vezet. Ami igazán meglepett, az az írás minősége: ez az egyik legjobban megírt Doctor Who történet az elmúlt évekből, simán veri a frissebb tévés korszakok egy részét. Érezni, hogy értik és tisztelik az alapanyagot.
Zárás – A legjobb Doctor Who játék, pont
A Doctor Who: The Lonely Assassins nem hosszú, és néha kicsit túlságosan is „játékosan” old meg bizonyos átmeneteket, de ezek eltörpülnek amellett, amit összességében nyújt. Hangulatos, ijesztő, okos, és végre nem a Doktor mindent megoldó zsenialitására épít, hanem arra, hogy milyen kiszolgáltatottak vagyunk nélküle.
Ha eddig csak legyintettél a Doctor Who játékokra, ez az, ami miatt érdemes újra ránézni. Csak egy dolgot ne felejts el: pislogni szabad.
RENDSZER_ELŐNYÖK
- 01KIFEJEZETTEN ERŐS, JÓL MEGÍRT TÖRTÉNET
- 02VALÓBAN IJESZTŐ HANGULAT
- 03INTUITÍV, TERMÉSZETES KEZELŐFELÜLET
- 04KIFEJEZETTEN JÓL ÁLL A SWITCH FORMÁTUM
- 05OKOS KAPCSOLÓDÁS A SOROZAT VILÁGÁHOZ
KRITIKUS_HIBÁK
- 01RÖVID JÁTÉKIDŐ
- 02NÉHOL KISSÉ ERŐLTETETT MECHANIKAI BEVEZETÉSEK





























