Coffee Crisis

A történet, ami nem kér bocsánatot

A Coffee Crisis története egy kicsit olyan, mint egy amolyan szórakoztató képregény. Nick és Ashley két szuperbarista, akik egy extraterresztriális invázió közepette próbálnak megmenteni a világot... kávéval. Az egész sztori annyira önironikus, hogy simán elmehetne egy végtelenül komoly sci-fi film paródiájának. Az idegenek, a sötét web, és persze a kávébabokra alapozott szuperképességek adják a játék hátterét, amik egy pörgős, mégis szórakoztató élményt alkotnak.

A történet előrehaladása egyszerű, a vágóképek és statikus képek segítségével, amit a 16-bites stílus idézése még szórakoztatóbbá tesz. A Coffee Crisis nem akar komolyan venni minket, és éppen emiatt működik olyan jól. Egyik pillanatról a másikra váltunk a legkomolyabb fenyegetésekkel szembeni hősökké, és bár az egész inkább szórakoztató, mint drámai, pont ettől lesz igazán élvezetes.

Játékmenet: A retro beat 'em up igazi visszatérése

Ha egy klasszikus beat 'em up-ot vársz, akkor itt nem fogsz csalódni. A Coffee Crisis pont azt adja, amit egy ilyen játéktól elvársz: sok ellenség, sok ütés, és rengeteg pofon. A mozgás és a támadás kicsit darabos, ami erőteljesen visszahozza a 16-bites éra hangulatát – a Golden Axe és a Streets of Rage rajongói biztosan meg fogják találni a közös nevezőt. Az animációk kicsit esetlenek, a karakterek közlekedése akadozó, de ez pont ad egy kis retró bájt a játéknak.

A szupermozdulatok és az egészség terhére elérhető különleges támadások szintén visszarepítenek minket az arcade aranykorába, amikor a játékmenet kemény és nem túl kegyes. A Coffee Crisis igazi “tough love” játék, amit nem fogsz tudni csak úgy végigpörgetni. A nehézségi szint nem éppen az újoncoknak lett kitalálva, de a kontrollok könnyen elsajátíthatóak, így hamar rá lehet érezni a megfelelő ritmusra.

Zene és hangulat: A rock és a retró egyvelege

A zene egy érdekes kérdés a Coffee Crisis-ban. A játék retro stílusban készült, így elvárhatnánk, hogy egy klasszikus chiptune dallam pörögjön végig rajta, mint a régi Sega Mega Drive játékoknál. De nem. Itt inkább egy erőteljes rockzene kíséri az eseményeket, ami nem biztos, hogy mindenki számára ínycsiklandó. Bár a zenei aláfestés jól illik a játék pörgős, akciódús hangulatához, kicsit hiányoltam a klasszikus retró zenéket, amelyek valóban visszahozhatták volna az igazi Sega-korszak hangulatát.

Mi működik, és mi nem?

A Coffee Crisis legnagyobb erőssége, hogy elég hamar a szívünkhöz nő. A könnyed iróniával fűszerezett történet, a szórakoztató, bár nem túl bonyolult játékmenet és a jól eltalált retro hangulat garantálja, hogy több órát is elüthessünk vele. A nehézségi szint egyébként kellően kihívást jelent, de nem annyira frusztráló, hogy eldobjuk a kontrollert. Az egész érzés olyan, mintha egy igazi régi arcade gépnél pörögnénk, csak most egy kicsit új köntösben.

Összegzés: A régi idők beat 'em up-ja, egy új csavarral

A Coffee Crisis tökéletes példája annak, hogyan lehet a klasszikus arcade beat 'em up élményét átültetni egy új kontextusba, miközben megőrzi a műfaj minden szerethető elemét. Az egész játékmenet jól van megtervezve, a sztori szórakoztató és könnyed, a nehézségi szint megfelelően kihívást jelent, és bár a rockzene helyett jobban illene egy chiptune soundtrack, összességében mégis remekül sikerült. Ha szereted a régi beat 'em up játékokat és egy kis könnyed szórakozásra vágysz, akkor a Coffee Crisis tökéletes választás.