Animal Super Squad

A kérdés nem az, miért, hanem hogy hogyan

A klasszikus viccet mindenki ismeri, de itt gyorsan világossá válik, hogy nem a „miért ment át a csirke az úton?” a lényeg, hanem az, hogyan. Például egy szétvert vécében ülve, rakétákkal felszerelve, miközben bombák, csapdák és hordókból kilőtt lövedékek között próbál túlélni. Ez az Animal Super Squad alaphangja, és a játék nem is próbál mást mutatni.

A PewDiePie–DoubleMoose kollab első hallásra akár egy YouTube-viccre épülő, gyorsan elfelejthető projektnek is tűnhetne, de szerencsére ennél jóval többről van szó. Az alapötlet abszurd, de a kivitelezés meglepően fegyelmezett. Ez nem egy poénjáték, hanem egy rendesen összerakott, fizikára épülő ügyességi kihívás.

A-ból B-be, semmi cicoma

Itt nincs gyűjtögetés, nincs pontszámhajszolás, nincs százféle rendszer egymásra borítva. A cél mindig ugyanaz: juss el a pálya végére élve. Ez az egyszerűség felszabadító, és hamar eszembe juttatta a Trials sorozatot, ahol szintén minden a mozgásérzeten és a finom kontrollon múlik.

A járművek irányítása eleinte szándékosan esetlen. A fizikát nem lehet félvállról venni: egy rossz billentés, és máris fejjel állsz bele a következő csapdába. Pár pálya után viszont összeáll a dolog, és onnantól elkezd működni a flow. Már nem harcolok az irányítással, hanem együtt dolgozom vele, és ez hatalmas különbség.

Frusztráló? Igen. Igazságos? Többnyire.

A pályák tele vannak checkpointokkal, és egy gombnyomással visszaugorhatok, ha elrontottam valamit. Ez a gyors újrapróbálás tartja életben az egészet, mert különben hamar átcsapna idegőrlő szenvedésbe. Így viszont inkább „na még egyszer” érzésem van, nem pedig az, hogy kikapcsolnám.

A bónusz pályák már más tészta. Rövidek, de kíméletlenek, és egyértelműen a maximalistáknak szólnak. Én szeretem az ilyen kihívásokat, de azt is el tudom képzelni, hogy nem mindenkinek lesz türelme hozzájuk.

Humor szöveg nélkül

Az Animal Super Squad szinte semmit nem magyaráz, mégis tele van humorral. A csirke csipogása, a lajhár szerencsétlenül vonszolódó karjai, a fizika által generált váratlan helyzetek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kudarc se legyen teljesen fájdalmas. Ez a fajta néma komikum sokkal jobban működik, mint bármilyen erőltetett poénkodás.

A közösség, mint végtelen pályacsomag

A pályaszerkesztő elsőre ijesztő. Nem tagadom, kellett egy kis idő, mire megbarátkoztam vele, és még akkor is kissé pepecselős maradt. Viszont az, hogy azonnal hozzáférünk minden eszközhöz, hatalmas szabadságot ad.

A közösségi pályák között van minden: zseniális újragondolások, ismerős klasszikusok parafrázisai, és persze trollkodás is. Néha konkrétan elindíthatatlan pályákba futottam bele, de ez az ára annak, hogy mindig van mit kipróbálni. Tartalomhiány itt biztosan nincs.

Zárás – komolytalan külső, komoly élmény

Az Animal Super Squad nem akar forradalmat csinálni, és nem is akar mindenkinek megfelelni. Nincs többjátékos mód, nincs csilli-villi extra, viszont van egy nagyon jól működő alapötlet, amit kreatív pályatervezés és egy aktív közösség tart életben.

Ez az a játék, amit nem feltétlenül hosszú maratonokra indítok el, hanem amikor van húsz percem, és szeretnék egy jót nevetni, miközben rendesen megdolgoztat. És ebben meglepően erős.