Missile Dancer

Az alapok: Nyomd meg és kilövöd

A Missile Dancer nem húzza túl a dolgokat: egyszerű, mégis hatékony játékmenetet kínál. A cél egyértelmű: lövöldözz, gyűjtsd a pontokat, és mentsd meg a világot. A játékmenet alapja a célozgatás: a lövés gombot nyomva tartva egy célzó kör jelenik meg, amely körülöleli a hajód. Ha az ellenség a körben van, és elengeded a gombot, rakéták záporoznak rájuk – pont úgy, ahogy azt a klasszikus Macross-tól várnád. Az alap lövések nem valami erősek, inkább az ellenséges rakéták ellen hasznosak, de a cél az, hogy minél több rakétát zúdíts a megfelelő célpontra.

A játék ötlete és sebessége úgy pörög, ahogy egy klasszikus vertikális scrolling shmup-tól elvárhatjuk. Bár nem fog nagy kihívásokat adni az alacsonyabb nehézségi szinteken, a magasabb fokozatokban a játék már keményebb falatot jelent, de a szórakozás még így sem hagy alább. Egy-egy szint gyorsan letudható, de a végén ott a boss, aki mindig egy újabb, idegesítő, de mégis szórakoztató akadályt jelent.

A *Caravan* mód: Taktika és sebesség

A legjobb móka azonban a Caravan mód, ahol három perc alatt kell minél több pontot összegyűjtened. Az ellenségek akkor jönnek, amikor az előző hullámot letartóztatod, így rengeteg lehetőség van arra, hogy okos, taktikai játékra építsd a pontszerzést. Taktika és sebesség, ha azt mondom, hogy a játék legnagyobb erőssége ez, nem túlzok. Igazi klasszikus arcade feelinget ad, ahol a legjobb eredmények elérése már szinte függőséget okoz. Kár, hogy a ranglisták nem online, így csak a helyi versengésre vagyunk korlátozva.

90-es évek, az igazi hangulat

A grafika olyan, mintha egy régi 90-es évekbeli arcade gépből szalajtották volna. Az apró pixelek, a jellegzetes sprite-ok mind-mind azt az érzést keltik, hogy egy kábelt a géphez csatlakoztatva játszol, miközben az üvegszínű fények világítanak körülötted. Persze, nem mondanám, hogy ez a legszebb játék valaha, de nekem épp ez az, ami igazán elkap. A zene és a hangok is ügyes visszautalások a régi időkre, a zenék minimálisak, de hangulatosak, és valahogy minden passzol ehhez az egyszerű, mégis nagyszerű játékmenethez.

Kettőnél többen nem játszhatunk

A Missile Dancer kétszemélyes kooperatív módja tökéletes a barátokkal való játékhoz, és bár a kétfős móka valóban szórakoztató, egy kicsit csalódás, hogy csak ketten játszhatunk egyszerre. Mégis, ha két fővel szétrobbantod a képernyőt, garantáltan jól fogod érezni magad. De, ha őszinte akarok lenni, kicsit bosszantó, hogy a Switch TATE módja nem igazán működik tökéletesen, mivel csak 90 fokban elforgatja a képernyőt, így nem használhatjuk ki a Flip Grip kiegészítőt teljes mértékben. De ne aggódj, a fejlesztők biztosan dolgoznak a javításon.

A *Missile Dancer* egy üdvözítő retro élmény

Összességében a Missile Dancer egy remek retro shmup, ami minden rajongónak ajánlott, aki szereti az oldschool, gyors tempójú, pörgős lövöldözős játékokat. Az egyszerű játékmenet, a kihívások és a megfelelő hangulat igazi retro szórakozást ad, és habár nem fog elmélyedni a bonyolult történetekben vagy mechanikákban, amit csinál, azt nagyon jól csinálja. Ha pedig a 90-es évek arcade-hangulata vonz, akkor ne hagyd ki!