Mikor először hallottam a **Sky Oceans: Wings for Hire**-ról, azt gondoltam: "Egy újabb JRPG, ami a felhők felett játszódik, tele izgalmas kalanddal és hatalmas felfedezésre váró világokkal." Hát, ha csak a címét nézzük, azt mondhatnánk, hogy egy igazi **klasszikus JRPG** vár ránk, amiben sky-pirates hajóznak a kék ég alatt. Aztán... a valóság beütött, és gyorsan rájöttem, hogy ez nem egy olyan játék, amivel túl messzire eljutnánk.

Valahogy azt gondoltam, hogy a *Locomoto* tökéletes játék lesz számomra, miközben a Switch 2 körüli káosz közepén épp egy nyugodt kikapcsolódásra vágyom. Miután a Mario Kart világában pörögve minden gyorsan történik, kellett valami, ami lelassít, megnyugtat, és kényelmesen pihenhetek közben. Az első pár órában valóban így is volt. Azonban ahogy haladtam előre, rájöttem, hogy a lassúság néha unalmassá válhat.

Ha egy játékban azt ígérik, hogy hobbitok, otthoni meleghangulat, főzés és kertészkedés, akkor az ember már a kényelmes fotelében, egy csésze teával a kezében vágyik arra a varázslatra, ami a filmekben is ott volt. De a *Tales of the Shire* egy kicsit olyan, mint amikor a hobbitoknak nem jön össze a teafőzés: tele van jó ötletekkel, de annyira sok hibával, hogy igazából nem igazán tudjuk, hol kezdjük el a rendrakást.

Mi történik, amikor a retro platformer-játékok világából merítesz, és egy apró robotot indítasz útnak, hogy segítse a világot? Nos, kiderült, hogy egy egészen bájos és szórakoztató kalandban lesz részünk – de nem minden arany, ami fénylik. Az *Misc. A Tiny Tale* egy tiszteletteljes visszatekintés a GameCube korszakára, de még így is akadnak kisebb hullámvölgyek.