A Switchen egy ideje egészen természetes, hogy mobilról átszivárgott játékokkal találkozom, és ilyenkor mindig ugyanaz a kérdés motoszkál bennem: ez most tényleg megáll a lábán konzolon, vagy csak nagyobb képernyőn is telefonízű marad? Az Implosion esetében a válasz szerencsére nem fekete-fehér – inkább egy masszív „igen, de…”.
Ha a **Resident Evil** és a **Dino Crisis** világában nőttél fel, akkor a **Vaccine** valószínűleg ismerős terepre vezet. A játék egy tisztelgés a '90-es évek túlélő-horror játékai előtt, és bár igyekszik új életet lehelni a klasszikus formula egyik legszürreálisabb példájába, a végeredmény egy izgalmas, de nem minden tekintetben sikeres kísérlet. Ha készen állsz a frusztrációval teli, időnyomásos túlélésre, akkor a **Vaccine** lehet az, amire vártál. De ha a régi vágású irányítás és a sokszor elavult játékelemek nem vonzanak, akkor érdemes előre felkészülni.
Az Oceanhorn az a játék, ami már az első fél órában egyértelművé teszi: pontosan tudja, honnan jön, csak azt nem mindig, hová szeretne igazán megérkezni.
A **GoNNER** nem kérdez. Nem magyaráz. Nem fogja a kezed. Egyszerűen beléd rúg, kiröhög, majd visszadob a startvonalra azzal a félmosollyal, amit csak a legjobb roguelike-ok tudnak. PC-n és Macen már bizonyított, most pedig Nintendo Switch-en is megérkezett, és hadd mondjam el rögtön az elején: ez az a játék, amit *utálni fogsz*… egészen addig, amíg rá nem kattansz végérvényesen.
A Switch nemcsak a Nintendo nagy klasszikusait hozta el új köntösben, hanem egy egész sor friss, eredeti ötlettel is próbálkozott.