Gynoug

A retro csillogás

Azonnal észrevehetjük, hogy a Ratalaika Games csapata nem aprózta el ezt a portot. A menü, a beállítások mindent megadnak, amire egy jó retro fannek szüksége lehet, és még annál is többet. Az a jó öreg érzés, hogy bármit testre szabhatunk: ha szeretnénk, végtelen életet, rewind funkciót vagy akár teljes invincibilitást is aktiválhatunk, hogy csak élvezzük a pixel művészetet és a kőkemény akciót. És mindezt anélkül, hogy bármin is elgondolkodnánk, miközben a szörnyek hadát repítjük a semmibe. De, ha épp visszavágynánk a régi, nehéz napokra, akkor nyugodtan hagyhatjuk úgy, ahogy van – a 'purista' élmény sem tűnt el.

A játék maga: Tiszta őrület

Gynoug maga egy gyönyörűen véres, húsos-ipari stílusú, oldalt scrollozós lövöldözős játék. Az ellenségek között ott van minden, amire csak vágyhatunk: sikító arcok, gigantikus agyak, kémkedő lábakon rohangáló szörnyek, sőt, még egy emberi arcú vasúti szerelvény is – persze mindegyik elég durva ahhoz, hogy ne akarj az útjukba kerülni. A játék kihívása éppen abban rejlik, hogy bármelyik pillanatban kaphatunk egy halálos csapást, amit egyetlen hiba is elérhet. De itt van a csavar: egy-egy elhalálozás nem kényszerít újraindításra, csak elviszi a power-upjainkat, ami folyamatos feszültséget ad a játéknak.

A gyors reflexek elengedhetetlenek, és nem fogsz rájönni, hogy megint visszaugrottál a szint elejére, ha nem figyelsz – hiszen sokszor jönnek az elkerülhetetlen támadások, gyorsan és minden irányból. Ez nem egy „sétálós” játék, hanem tényleg oda kell figyelni, mi történik a képernyőn.

A balansz, ami megmenti

Ami különlegessé teszi ezt a játékot, az a balansz. Hiába nehéz, mégsem fogod úgy érezni, hogy egyes szituációkban csak azért halsz meg, mert elég szerencsétlen helyen voltál, amikor felbukkant egy újabb támadás. Itt nincsenek megfoghatatlan, 'gotcha' pillanatok, ami a legjobb shmup játékokban van: egy ügyes kezekkel és megfelelő reflexekkel mindent meg lehet oldani. Azonban – és itt jön a kis pofon – a játékhoz nem adtak semmilyen kézikönyvet vagy magyarázatot, hogy mi micsoda. És hát, tudjuk, hogy a shmup-ok tele vannak különböző power-upokkal, szóval kicsit elveszettnek érzi magát az ember, mikor belevág. Na jó, Google majd segít, de nem lenne rossz, ha a játék maga elmagyarázná, hogy mi történik a képernyőn, vagy hogyan működnek az összes gyűjtögethető varázslatok.

Egy klasszikus, ami megállja a helyét

Miközben Gynoug nem hoz semmi igazán újítót a műfajba, mégis egy olyan élményt ad, ami tisztességesen megállja a helyét a mai játékok mellett is. Szeretem, hogy nem próbálnak semmi feleslegeset belerakni, hogy „frissebb” legyen, hanem inkább egy jól kidolgozott retro élményt adnak át. A vizuális stílus, a durva szörnyek, a nehézség és a játékos önállósága mind olyan élményt ad, amit a mai játékok közül csak kevesen tudnak.

Ami igazán elgondolkodtat, az a ritka érzés, hogy ez a játék nem csak tisztelettel bánt a klasszikusokkal, hanem tényleg egy újabb „kincset” hozott el a retro-kedvelők számára.