Fatal Fury: First Contact

A történet – A régi iskolás bunyósok visszatérnek

A sztori nem igazán az, ami miatt érdemes lenne újra beleszeretni a játékba. Squareboy-hoz hasonlóan, itt is elérkezik az a pillanat, amikor egy egyszerű és mindenki számára érthető céllal – legyőzni az ellenfeleket – vágsz neki a pályának. A karakterek listája meglehetősen egyszerű: Terry Bogard, Mai Shiranui és az olyan érdekes arcok, mint Li Xiangfei vagy Rick Strowd. Az alapkonfliktus nem újdonság, de a harc nem is ezt hozza – inkább a bunyó adja meg a játék élvezetét. Az ellenfelek egyre érdekesebbek, de a történet a háttérben marad, ami nem is baj, hiszen nem ettől lesz igazán izgalmas.

Játékmenet – Tűz, küzdelem, és az örökös kombókkal való próbálkozás

A játékmenet igazán egyszerű, és nem igazán kísérel meg újítani. A kombók és az egyszerű gombnyomások egyaránt elégségesek ahhoz, hogy átugorj az ellenfeleken, de az alap mechanikák viszonylag gyorsan kijátszhatók. A bunyó könnyedén tanulható, és a kétgombos rendszer lehetővé teszi, hogy gyorsan, bárki elkezdhesse, miközben a tapasztaltabb játékosok számára is elég lehetőséget biztosít a komolyabb szupermozdulatok, hátrálások, és gyors menekülések bevetésére.

A karakterek viszont azonnal életre kelnek, és bár az alap animációk nem túl bonyolultak, az erőteljes mozdulatok és a különleges támadások szórakoztatóvá teszik a harcot. Különösen akkor, amikor egy-egy új karakter bemutatkozik, és egy-egy jól irányzott ütéssel úgy vered el, hogy azt még a legjobb arcade harcosok is megirigyelnék.

Azonban nem minden a harcban dől el, és itt jön a baj. Az, hogy az egész játék végig a régi iskolás bunyós stílusra épít, nem mindig elegendő ahhoz, hogy fenntartsa a frissességet. Ugyanazokat a kombókat és mozdulatokat végezzük újra és újra, amíg el nem érünk a következő karakterig, és a harcok kicsit ismétlődővé válnak.

A Switch verzió – Kicsit több mint a mobilos kiadás

A Switch verzió viszont egyértelműen jobb, mint a mobilos változat, amely a kis képernyővel és digitális gombokkal nem igazán nyújtott kellemes élményt. Itt viszont a D-pad és a fizikai gombok sokkal precízebbé teszik a mozgást, és élvezetesebb harcokat biztosítanak, mint az eredeti Game Boy-szerű képernyő. Az emulált rendszeren keresztül mindent úgy állíthatsz be, mint az igazi kézikonzolon, így igazi nosztalgiázós élményben lehet részed.

A co-op mód és az Arena mód jelentős hozzáadott értéket képvisel, hiszen a küzdelem nemcsak egyedül, hanem két fővel is szórakoztatóbbá válik. Az Arena mód különösen jó kiegészítő, hiszen egyre több ellenfelet kell legyőznöd, miközben folyamatosan jönnek az új kihívások. Sajnos nem lehet elfelejteni, hogy a játéknak egyébként nem sok extra tartalom jár, amit nem találtál volna meg az eredeti kiadásban.

Zárás – Miért pont most?

A Fatal Fury: First Contact végül egy szórakoztató, de nem túl bonyolult retro bunyós játék. A Switch verzió egyértelműen a legjobb módja annak, hogy kipróbáld, de ha a modern funkciók és az extra tartalom híján vagy, akkor nem biztos, hogy érdemes rákölteni. A harc jól megtervezett, de a túlságosan lineáris játékmenet és az ismétlődő szintek hamarabb eltűnhetnek a háttérben, mint szeretnénk. Ha viszont egy könnyed, pörgős bunyós játékra vágysz, amit a szünetek alatt is elővehetsz, akkor egészen jó választás lehet.

Értékelés: 7 / 10 - Szórakoztató, de nem egy klasszikus