Szeretnék egy őszinte pillanatra megállni, és mindenki figyelmét felhívni, hogy **nem minden ritmusjáték egyformán szórakoztató**. És a *Cytus α* nem csak szórakoztató, hanem sokszor olyan élményeket hoz, amik már nem is feltétlenül meglepők a ritmusjátékok világában. De ne rohanjunk ennyire előre, engedjétek meg, hogy fokozatosan felépítsem a helyzetet.

Cytus α
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Kifejezetten jó, de az ár és az online aktivitás még kérdéses
Szeretnék egy őszinte pillanatra megállni, és mindenki figyelmét felhívni, hogy nem minden ritmusjáték egyformán szórakoztató. És a Cytus α nem csak szórakoztató, hanem sokszor olyan élményeket hoz, amik már nem is feltétlenül meglepők a ritmusjátékok világában. De ne rohanjunk ennyire előre, engedjétek meg, hogy fokozatosan felépítsem a helyzetet.
Bevezetés: Miért érdemes játszani vele?
Valahol a mobilos kezdetek és a Switch klasszikus szabadsága között ébredt új életre a Cytus α, a Rayark remekműve, ami már a Deemo és VOEZ után harmadik próbálkozásként érkezett a Nintendo konzoljára. Egy-egy játékos sztori módban, több mint 200 számmal, és egy olyan irányvonalat képviselve, ami bátran elmondhatja magáról, hogy a ritmusjátékok legjavát hozza. De vajon megérdemli a hype-ot? Hát, nézzük!
Játékmenet: Az igazi flow
Itt nincs szükség sok magyarázatra, a Cytus α nem titkolja, hogy mi a dolga: ritmusra kell ütni a megfelelő időpontokban. De ezt úgy csinálja, hogy közben az ember tényleg teljesen elfelejti, hogy csak egy egyszerű „nyomd meg a gombot” történetről van szó.
A képernyőn megjelenő fekete csík, ami a megfelelő ütemben vándorol, majd a különböző méretű körök, amiket taposnunk kell... a gombok helyett itt a tökéletes időzítésre kell koncentrálni. És mindezt nem egy egyszerű egyirányú úton kell végigcsinálni, hanem minden egyes szakaszon új mozdulatokat kell alkalmazni. A pici csúsztatások, tartások, és érintések mind külön-külön izgalmas mozdulatokat hoznak, amit ha jól csinálsz, olyan érzésed lesz, mintha egy digitális balett közepén volnál. Szerintem még a legmakacsabb gamer is meg fogja tapasztalni, hogy ez bizony flow-t ad.
Kontroll: A jövő a kijelzőn
A játék kétféleképpen játszható, ha kézben tartod a Switch-et, akkor a touchscreen a fő vezérlő, ami számomra egyértelműen a legjobb választás. Ez nem csupán kényelmes, hanem olyan közvetlen kapcsolatot biztosít a zenével, hogy érezheted, ahogy az egész játék egyesül veled. Ha joystickot használsz, az sem okoz nagy gondot, bár itt-ott a kezelhetőség picit fárasztóvá válik, főleg, ha nem hagyod, hogy a kezdeti nehézségek megijesszenek. Persze, ha nem vagy hozzászokva a ritmusjátékokhoz, itt néhány óra el fog telni, míg igazán „beérkezik” a kezed a mozdulatok ritmusába.
Nehézségi fok: A valódi kihívás
Bár az elején nem tűnik annyira vészesnek, a nehezebb pályák hamar megmutatják, hogy itt bizony nem lesz könnyű dolgod. Az átlagos pályák nem is annyira kihívást jelentőek, de amikor rátalálsz a nehéz szintre – ahol a képernyő szó szerint megőrül –, ott már azt kívánod, hogy ki ne kelljen lépni. A nehézségi skálán 7-es vagy annál magasabb pályákon, amikor egy-egy másodperc is életbevágó lehet, az ember szinte egy őrült gyorsulás versenyzőjévé válik. Azonban pont ez az, amiért a keményebbek igazán megfizethetetlenül szórakoztatóak. A tökéletes ritmusra kattintott ujjhegyek, a gyors mozdulatok, a koncentráció – mind-mind olyan érzeteket hoznak, amik simán azt mondatják velem, hogy bármikor belevágok a következő nehéz pályába.
Replayability: A magas pontszámok hajszolása
Az, hogy miért érdemes tovább játszani, az egyszerű: a játék folyamatosan ad motivációt. Ott a high score hajszolása, hogy minél több dalban érjünk el 100%-os teljesítményt, és ki ne akarná a Million Master címet megszerezni? Az online ranglisták pedig külön fűszerként, egy kis extra adalékként szolgálnak. Igen, tudom, hogy sokaknak unalmas lehet a pontvadászat, de számomra ez mindig is az egyik legizgalmasabb aspektusa volt a ritmusjátékoknak. És az, hogy a játék nem csak a nehézségeket, hanem az online multiplayer lehetőséget is tartogat, mindig plusz izgalmat ad.
Online funkciók: Kicsit döcögős, de jövőbeli potenciál
A játék online része lehet, hogy nem robbantotta fel a világot a launch napon, de ha több ember csatlakozik a lobbyba, szerintem igazi kis versenypárbajokat élhetünk át. Most még nem mindenki pörög rá, de van potenciál, hogy hosszú távon ez is egy komoly húzóerővé váljon.
Ára: Az igazi kérdés
Na, most következik a legkeményebb kérdés: a Cytus α ára. Az ára egy kicsit fájó (49.99$), főleg, ha a régebbi Rayark-játékok árát nézem. A VOEZ és a Deemo simán beszerezhető olcsóbban, és bár a Cytus α minősége indokolja a magasabb árat, sokan úgy érezhetik, hogy ezt a tartalmat nem indokolja az ára. Ha nem pörögsz annyira a ritmusjátékok iránt, simán lehet, hogy inkább a két előző darab valamelyikét választod, hiszen a teljes élmény ott is adott, és az ár is kedvezőbb.
Zárás: A ritmuszene új csillaga
A Cytus α egy remek ritmusjáték, amivel szórakoztató órákat tölthet el az, aki szereti a gyors reflexeket, a koncentrált figyelmet és a kihívásokat. A zenék, a pályák, a grafika mind remekül illeszkednek a játékba, és ha nem riadsz vissza a nehézségtől, akkor éppen azt az élményt kapod, amit a legjobb ritmusjátékok kínálnak. Még ha nem is vagy oda annyira a teljes árért, az élmény, amit ad, mindenképpen érdemes lehet a zsebedből kiszórni egy kicsit.
RENDSZER_ELŐNYÖK
- 01SZÓRAKOZTATÓ ÉS GYORS RITMUSJÁTÉK, AMIT NEM CSAK TÉPNI LEHET, HANEM ELMERÜLNI IS
- 02A KÜLÖNBÖZŐ INPUTOK EGYEDISÉGE FRISS ÉS IZGALMAS
- 03KIVÁLÓ ZENÉK ÉS PÁLYÁK, REMEK FLOW-ÉLMÉNY
- 04ONLINE MÓD JÖVŐBELI POTENCIÁLJA
- 05REMEK KONTROLL ÉRZET, FŐLEG KÉZI MÓDBAN
KRITIKUS_HIBÁK
- 01A MAGAS ÁR KICSIT FÁJÓ, HA AZ ELŐZŐ JÁTÉKOK ÁRÁVAL HASONLÍTJUK
- 02AZ ONLINE MÓD JELENLEG NEM TÚL AKTÍV
- 03A NEHÉZSÉGI SZINT DRÁMAI VÁLTOZÁSA MIATT EGYES PÁLYÁK FRUSZTRÁLÓK LEHETNEK



























