Baldur's Gate And Baldur's Gate II: Enhanced Editions

Az igaz, hogy már nem a legújabb technológiai csúcson trónolnak, de amikor meglátod, hogy a Switch-en újra életre kelnek, akkor elkezded érezni, hogy ez egy olyan történet és világ, amit nem érdemes elfelejteni.

Hatalmas kalandok, egy zsebkendőnyi képernyőn

Mielőtt bárki azt mondaná, hogy „de hát ezek már régiek!”, elmondom, hogy az enhanced edition nem egy újrahasznosított retro szórakozás, hanem egy hozzáadott érték. A két alapjáték, plusz a kiegészítők – mint a Siege of Dragonspear és a Throne of Bhaal – több mint 100 órás szórakozást kínálnak, és most mindez egy kényelmesen kezelhető formában érkezik. Az új irányítás és a nagyobb reszponzivitás már az első pillanatokban egyértelműen kijelzi, hogy ez nem csak a nosztalgia varázsa, hanem egy valódi új élmény.

A modern irányítás varázsa

Sokan féltünk tőle, hogy a konzolokhoz való alkalmazkodás eltörli a varázst, de szerencsére a Beamdog nemcsak a grafikai frissítést, hanem a játékmenetet is rendesen optimalizálta. Az analóg irányítás, a kamerával való egyszerű mozgás és a harcrendszer kezelése kellemesen intuitívvá vált. Az első pár órában még megküzdhetsz a játék sajátos szabályaival – főleg a harcokban és a varázslatok kezelésében –, de igazán elmerülni csak akkor tudsz, ha hajlandó vagy időt szánni arra, hogy megértsd a régi D&D mechanikákat.

A harcok eleinte egy frusztráló káosznak tűnhetnek, de ha átléped ezt a kezdeti nehézséget, az igazi kalandok várnak rád. Az Advanced Dungeons & Dragons rendszerében való küzdelem időnként kínzóan összetett tud lenni, de van benne valami, amit a modern RPG-k nem tudnak megadni: az igazi stratégiai mélység. Itt tényleg meg kell fontolnod, hogy melyik varázslatot mikor és hogyan használd, és ezt az érzést, hogy mindent előre kell tervezned, ritkán találod meg más játékokban.

A régi dolgok még mindig jól működnek

A grafika – mondjuk ki – elég elavult, de nekem még mindig van egy sajátos varázsa. A háttérvilág gazdag, részletes, és a tájak atmoszférája rendkívül jól el van találva. Az NPC-k és a karakterek csúnyácskák lettek, de nem az a lényeg. A történet, a szereplők, a dialógusok és a hangszínészi munka mind azt a szintet ütik meg, amit még ma is alig találni meg egyes modern címekben. Az írás egyszerűen fenomenális, és a karakterek egyedisége, valamint a döntéseink hatása valóban érdekes és változatos élményt adnak. Itt a választásaid valódi súllyal bírnak, és a legapróbb küldetések is komoly hatással lehetnek a történet folytatására.

A könnyű és nehéz

Ahogy mondtam, a nehezebb szakaszok mindenképpen kihívást jelentenek, de ha sikerül magad ráhangolni, akkor az egyedi varázslatrendszer és a taktikai harc biztosítják az igazi RPG élményt. Az elején még gyakran azt veszed észre, hogy a legnagyobb szörnyekkel is harcolsz, miközben a leggyengébb ellenfelek – például a patkányok – is sikeresen letarolnak. De ezt a frusztrációt hamar felváltja a siker öröme, amikor egy-egy jól megválasztott varázslat döntő fordulatot hoz a harcokban.

Ami még különösen figyelemre méltó, hogy a Switch ezen verziója tökéletesen illeszkedik a konzol mobilitásához. Az, hogy bárhol és bármikor előveheted a játékot, igazán élvezhetővé teszi az egész élményt. Ahogy belemerülsz a világba, egy-egy kisebb küldetés egy-két órán keresztül leköthet, és mivel az egész egy komoly történetet és világot épít, nem fogod úgy érezni, hogy véget ért a kaland, amint letetted a konzolt.