Mi történik, ha a Nintendo összedob egy játékot a karantén közepén, hogy felpörögjünk, miközben épp mindent lemondunk, amit szeretünk? Nos, a válasz *Jump Rope Challenge*. Egy szimpla kis játék, ami nem akar többet, mint hogy felpattants a kanapéról, és egy kis mozgást csempésszen az életedbe. És bár a világ legnagyobb remekművének sem mondanám, egy olyan szándékkal készült, ami megérdemli a tiszteletet.

Miért van az, hogy egyes játékoknak minden eszközük megvan ahhoz, hogy igazán izgalmasak legyenek, mégsem képesek kiugrani a középszerűségből? A *Warborn* pontosan ezt a dilemmát hozza el. A játék, ami látszólag az *Advance Wars* klasszikus taktikáihoz hasonlóan próbál egyedi élményt kínálni, mindent megad ahhoz, hogy szeretjük – és mégis, valami mindig elrontja a hangulatot.

A nappali padlóján száguldozó kisautók ötlete nem újdonság a Switchen. Volt már **Super Toy Cars**, volt **Table Top Racing**, szóval a **Super Toy Cars 2** eleve hátrányból indul: itt már nem elég az, hogy „nézd, egy kanapé lába mellett driftelünk”. Sajnos hamar kiderül, hogy nemcsak az újdonság varázsa hiányzik, hanem sok minden más is.

**Ritka, hogy egy retro FPS nem csak „olyan, mint régen”, hanem közben úgy is mozog, úgy is harap, és úgy is csattan, mintha sosem hagyta volna abba.**