TRON: Identity

Az alapok – Nyomozás a Grid-en

A történet középpontjában Query, a Tron híve áll, aki egy robbanás nyomában indul, hogy megfejtse a titkot, ami a világot veszélybe sodorta. A játék hangulata erősen épít a noir nyomozós történetekre, szóval ha szereted a borongós esőben futkosó detektíveket, akkor biztosan meg fogsz találni valamit itt is. Az alapfelállás tehát adott, és még ha nem is szükséges teljes mértékben ismerni a Tron filmeket, azért bizonyos utalások és jellemzők mégiscsak jobban érvényesülnek, ha van némi háttértudásod a franchise-ról.

A Tron: Identity tehát nem az akcióról szól, hanem a karakterek közötti interakciókról, és annak felfedezéséről, hogy ki miért is viselkedik úgy, ahogy. Ez egy rövidebb, de annál inkább szórakoztatóbb nyomozós történet, ahol a döntéseink valóban hatással vannak a cselekményre.

A játékmenet – A detektívek is szeretnek pörögni

A játék két fő szakaszra építkezik: az egyik a hagyományos nyomozós részek, ahol interakciókat folytatsz, információkat gyűjtesz és döntéseket hozol, míg a másik a játékmenet azon szakasza, ahol a különböző programok emlékfoszlányait kell helyreállítanod egy kis minijátékkal. Az előbbi egy igazi vizuális regény, a másik pedig egy viszonylag egyszerűbb puzzle, ami annyira nem is izgalmas, de passzol a játék hangulatához.

A puzzle részekben a cél az, hogy összepárosítsd a megfelelő számokat és szimbólumokat egy kör alakú rácson, de az egész kicsit zűrös, mivel a szabályok nem mindig világosak, így sokszor próbálkozás-alapú megoldásokra van szükség. Hogy őszinte legyek, néha kicsit zavaró, hogy az ilyen részek nem igazán illeszkednek a játék ritmusához, és kissé lelassítják a tempót.

A történet – A gépek lelkei

A történet valóban a legfőbb vonzerő, és bár a vizuális regények világában nem számít túl bonyolultnak, a karakterek jól fel vannak építve, és az ő titkaik, motivációik jól lekötnek. Query egy olyan figura, aki nemcsak kíváncsi, hanem rá is kényszerül, hogy néha döntéseket hozzon, amelyek drámai következményekkel járnak. A Tron filmek világában felnövők számára különösen érdekes lesz, hogy miként illeszkednek a régi motívumok és az új elemek, de ha nem vagy rajongó, akkor is egy élvezetes, rövid történetet kaphatsz.

Bár a játék egyik legnagyobb erőssége, hogy a történet jól variálható és többféle befejezést kínál, az is igaz, hogy a végkifejlet néha inkább egy kezdete egy történetnek, mintsem a lezárása. Egyes döntések, karakterek eltávolítása, mások megerősítése mind-mind más irányba terelik a cselekményt, ami szintén hozzáad az élményhez.

Vizuális megvalósítás – A Tron világának érzete

A vizuális élmény alapvetően tetszetős, de van egy kis kettősség. A karakterek animációi, az expresszív arckifejezések jól működnek a nyomozós szakaszokban, azonban a harci részek – amit igazán a filmek ihlettek – inkább unalmasnak tűnnek. A háttérkörnyezetek szép fény-árnyék játékokkal vannak tele, de sajnos a legtöbb animáció inkább egy pre-renderelt szinten marad, így az egész látvány nem nyújtja azt a futurisztikus élményt, amit várnánk egy ilyen címnél. A 2D-s elemek és a minijátékok is egy kicsit elmaradnak attól, amit elvárhatnánk egy 2021-es kiadástól.

A legnagyobb pozitívum talán a zene, amit ugyanaz a zeneszerző készített, aki a klasszikus Tron filmeket is jegyzi. A zenei aláfestés nagyszerű, egyszerre hangulatos és pihentető, miközben tökéletesen kiegészíti a játék atmoszféráját.

Összegzés

A Tron: Identity egy érdekes kísérlet, ami az egyes vizuális regények klasszikus elemeit kombinálja egy ismert, futurisztikus világba. Bár a játékmenet nem hoz semmi különöset, a történet és a karakterek jól szórakoztatnak, és a többféle befejezés és döntési lehetőség remek újrajátszhatóságot biztosítanak. Ha szereted a nyomozós sztorikat és nem zavar, hogy a puzzle részek nem túl izgalmasak, akkor mindenképp adj neki egy esélyt.