Nem mindegyik folytatásnak kell mindent megújítani ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Elég, ha egy kis változtatással, de hozza azt, amit már az előző részekben is szerettünk. A **Torchlight III** éppen ezt csinálja: hozza a klasszikus ARPG élményt, amit már megszoktunk, csak éppen semmi igazán különöset nem tesz hozzá, hogy újra rácsodálkozzunk. De, ne értsetek félre: ha imádjátok a dungeon crawl-okat, a goblinok levadászását és az arany megszerzését, akkor nem fogtok csalódni. Csak ne várjatok tőle semmi forradalmian újat.

Torchlight III
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Jó
Nem mindegyik folytatásnak kell mindent megújítani ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Elég, ha egy kis változtatással, de hozza azt, amit már az előző részekben is szerettünk. A Torchlight III éppen ezt csinálja: hozza a klasszikus ARPG élményt, amit már megszoktunk, csak éppen semmi igazán különöset nem tesz hozzá, hogy újra rácsodálkozzunk. De, ne értsetek félre: ha imádjátok a dungeon crawl-okat, a goblinok levadászását és az arany megszerzését, akkor nem fogtok csalódni. Csak ne várjatok tőle semmi forradalmian újat.
Az alapfelállás
A történet nem mond sokat, de hát kinek is érdekel, amikor az egész játék lényege az, hogy minél nagyobb kárt okozzunk a szörnyeknek? A világ az Torchlight II eseményei után játszódik, és bár az alapvető cél a világ megmentése, az egész történet inkább háttérben marad, míg a szintugrások, lootolás és statok állnak a középpontban. Jó, igazából nem is hiányzik a nagy sztori, mert igazán arra van szükség, hogy elindulj egy kalandra, csapd le a szörnyeket, és fejleszd a karaktered. A játék a szokásos ARPG módján, dungeonökön át vezet minket, de ha valaki újfajta élményt keres, itt nem fogja megtalálni.
Mi a friss?
Kezdjük a karakterekkel: négy osztály közül választhatunk, és mindegyiknek egyedi tulajdonságai és képességei vannak. Az alapvető játékmenet egy klasszikus ARPG-élmény, ahol a cél a lehető legjobb felszerelés összegyűjtése, a szörnyek kiirtása és a statok optimalizálása. Az egyik legérdekesebb elem, hogy nem a reflexeid és ügyességed számítanak, hanem inkább a készségek hű okos használata és a cooldownok kezelése. A például az íjász karakter "nyíl" mechanikája egy okos, de időigényes megoldás, hiszen minden egyes skill használata kimeríti a nyíl készletet, amit vagy összegyűjtesz, vagy regenerálódik, de a csata közben folyamatosan egyensúlyozni kell, hogy ne futyjunk ki belőle. Az ilyen apró mechanikák teszik igazán élvezetessé a játékot.
Az első órák, amikor eldöntöd, hogy ez a játék neked való
Na, most jön a buktató: a játék eleje kifejezetten nehéz és zűrös. Amikor először kell választanod az osztályt és a képességeket, azt hiszem, mindenki ott megakad. Rengeteg szöveget kell elolvasni, hogy jól válassz, és ha nem jól döntesz, akkor bizony pár órányi játék elveszik. A játékban található készségfa nagyon szoros, és a különböző képességek között való váltás igencsak nehézkes. A probléma ott kezdődik, hogy az alapvető játékos szokásokhoz, mint a "kísérletezés", nincs hely. Ha egyszer egy osztályt választottál, akkor abban a játék végéig benne maradsz, és nem igazán van lehetőség arra, hogy teszteld az alternatívákat. A probléma pedig akkor válik igazán frusztrálóvá, ha később rájössz, hogy nem a legjobbat választottad.
A fort: egy nem igazán fontos mellékág
Egy új, de kicsit felesleges ötlet a fort rendszer, ami tulajdonképpen egy kis kastélyt jelent, amit szabadon dekorálhatsz a játékban talált anyagokból. Na, ez egy vicces ötlet, de nem igazán indokolt. A fort felépítése néhány statikus bónuszt ad, de alapvetően elég üres élmény. Bármilyen erőfeszítés is rejlik benne, nem igazán illeszkedik a játék főcéljához, ami a szörnyek irtása és a dungeonök felfedezése. Még akkor sem érződik indokolt helyen, ha valakinek éppen tetszik a kastélyépítés. Az ötlet érdekes, de alulfejlesztett.
Visszatérés a dungeonbe: szórakoztató, de semmi különös
Ami igazán megmenti a Torchlight III-at, az a rengeteg újra- és újrakezdési lehetőség, ami az endgame-ben vár ránk. Miután befejeztük a fő küldetéseket, ott van a lehetőség, hogy folytassuk a harcot, és újabb kihívásokra tegyünk szert. Azonban itt is érződik, hogy a játék nem hoz semmi újat a műfajban. Az egész ARPG gameplay loopot ismételjük: grindolás, loot, grindolás, loot. Ha szeretitek az ilyen típusú játékokat, akkor nem fogtok csalódni, de az igazi innovációt nem találjátok meg itt. A Torchlight III abszolút a "több a jobb" elvet követi, ami nem mindig rossz, de nem is elég ahhoz, hogy igazán emlékezetessé váljon.
Miért nem hagyott maradandó nyomot?
A grafika egész szép, a játék világának színei és formái tényleg passzolnak a stílushoz, de sokszor éreztem, hogy a játék nem hoz semmi különöset. A pályák és a szörnyek jól néznek ki, de néhány technikai probléma, mint a framerate-ingadozás, néha tönkrevágja az élményt. Az is zavaró, hogy néha túl sok ellenség jelenik meg egyszerre a képernyőn, ami teljesen lelassítja a játékot.





























