The Outer Worlds

Amikor bejelentették Switch-re, bevallom, felhúztam a szemöldököm. Ez a játék nagy, színes, effektekkel teli. Aztán megint jött a Virtuos, és megint bebizonyította, hogy nem véletlenül hívják őket portmestereknek.

Fagyott hős, széthulló kolónia

A főszereplő – a Stranger – hatvan év kriószunyából ébred fel, miután a Hope nevű kolóniahajó eltűnt az űrben. A felébresztésért Phineas Welles felel, egy őrült tudós, aki egyszerre idézi meg Doki figuráját a Vissza a jövőbéből és egy paranoid összeesküvés-hívőt. Kiderül, hogy a Halcyon kolónia gyakorlatilag romokban van, a megakorporációk – összefoglaló néven The Board – teljes inkompetenciával irányítanak mindent.

A cél: összegyűjteni azokat az alkatrészeket, amikkel felébreszthetjük a Hope legjobb elméit, és megmenthetjük a kolóniát. Klasszikus sci-fi felütés, de Obsidian-módra tele van cinizmussal, társadalomkritikával és meglepően emberi pillanatokkal.

Emerald Vale – az első igazi döntés

Az első komoly küldetés az Emerald Vale nevű területen azonnal megmutatja, mire számíthatunk. Kell egy áramgenerátor az űrhajónkhoz, az Unreliable-hez, és hamar választás elé kerülünk: egy haldokló konzervgyár városát fosszuk meg az áramtól, vagy egy botanikus kertben élő dezertőröket ítéljünk lassú pusztulásra.

Ez az a pont, ahol megálltam egy percre. Nem azért, mert nem tudtam volna mit csinálni, hanem mert mindkét döntés vállalhatóan rossz. És ez végigkíséri az egész játékot.

Társak, akik nem statiszták

A kaland során hat lehetséges társ csatlakozhat hozzánk, és ritka az olyan RPG, ahol tényleg érdekel, mit gondolnak. Parvati konkrétan az egyik legjobb videojátékos kísérő, akivel valaha találkoztam: esendő, kedves, őszinte. De a többiek is bőven túlmutatnak a „harcos/mágus/lövész” sablonon.

Harcban segítenek, speciális támadásaik vannak, és narratív szempontból is rengeteget hozzátesznek – kommentálnak, vitatkoznak, reagálnak a döntéseimre. Ettől az egész utazás sokkal személyesebb.

Harc – gyorsabb, mint a Fallout

A VATS nincs, helyette időlassítás van. Egy gombnyomásra lelassul minden, célra tarthatok, és később külön testrészekre is célozhatok. Nem forradalmi, de sokkal tempósabbá teszi a harcokat, mint a Fallout esetében.

Az ellenfelek nem túl változatosak, de a fegyverek igen: pisztolyok, puskák, közelharci cuccok és a teljesen elborult science weaponök – zsugorító sugár, állkapocs-átalakító, és társai. Ehhez jönnek az elemi módosítók, a társak speciális támadásai, és máris elég szabad a rendszer ahhoz, hogy ne unjak rá.

RPG-rendszerek – minden sallang nélkül

Fejlődés, felszerelés, perkek, workbench – minden megvan, de letisztítva. Nem fullad bele a mikromenedzsmentbe. A világ nem hatalmas, minden helyszín emészthető méretű, tele mellékküldetésekkel, amik meglepően jól vannak megírva.

Én lopakodásra és beszédre mentem rá, így rengeteg konfliktust megúsztam – és elképesztő kedvezményeket kaptam a boltokban. De ugyanilyen jól működik egy izomagyú tank vagy egy mesterlövész karakter is. A rendszer engedi, hogy saját stílusod legyen.

Switch-port – kéziben az igazi

És akkor a lényeg: hogyan fut Switch-en?

Meglepően jól. A cél a stabil 30 fps, és ezt nagyrészt tartja is, főleg kéziben. Harc közben szinte semmi lassulást nem tapasztaltam. Dokkolva már előfordulnak kisebb döccenők, főleg autosave-nél vagy területváltáskor.

A grafika viszont áldozat. Nincsenek fancy effektek, volumetrikus fények, minden a minimumra van húzva. Kéziben ez kevésbé zavaró, sőt, sokszor kifejezetten vállalható. TV-n már jobban kijön a blur, a pop-in és az alacsonyabb részletesség. A töltési idők pedig… hosszúak. Nagyon.

Viszont: játszható, stabil, élvezetes. És ez a lényeg.

Extra apróságok

Van HD Rumble, állítható betűméret, és meglepően jól működő giroszkópos célzás, amit külön lehet aktiválni célzás közben. Ez utóbbit kifejezetten megszerettem.

Zárás

A The Outer Worlds Switch-en nem a legszebb verzió, nem a leggyorsabban tölt, de teljes értékű élmény. Ugyanaz a jól megírt, cinikus, szórakoztató sci-fi RPG, amit PC-n vagy nagy konzolon is kaptunk – csak kompromisszumokkal.

Ha kéziben akarsz egy komoly szerepjátékot, amit tényleg végig is lehet játszani, ez az egyik legjobb választás a platformon.