Most őszintén, ha már egy bizonyos életkorú játékos vagy, biztosan találkoztál a klasszikus *Sonic the Hedgehog* játékkal. Akár Mega Drive-on, akár valamelyik portolt verzión (Game Boy Advance, Nintendo DS, vagy akár Wii) játszottál vele, akkor is érezted, hogy az a kék sündisznó tényleg valami különleges. A kérdés már csak az: vajon megéri újra leporolni a Switch verzióját, vagy inkább hagyjuk ott, ahol a Sega Ages sorozat elindult? A válasz pedig az, hogy igen, azért érdemes!

SEGA AGES Sonic The Hedgehog
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Nagyszerű
Most őszintén, ha már egy bizonyos életkorú játékos vagy, biztosan találkoztál a klasszikus Sonic the Hedgehog játékkal. Akár Mega Drive-on, akár valamelyik portolt verzión (Game Boy Advance, Nintendo DS, vagy akár Wii) játszottál vele, akkor is érezted, hogy az a kék sündisznó tényleg valami különleges. A kérdés már csak az: vajon megéri újra leporolni a Switch verzióját, vagy inkább hagyjuk ott, ahol a Sega Ages sorozat elindult? A válasz pedig az, hogy igen, azért érdemes!
A játékmenet, amit még mindig élvezni lehet
Ha bárki azt mondja, hogy nem ismered a Sonic the Hedgehog játékmenetét, akkor valószínűleg még nem éltél igazán videojátékos életet. A cél egyszerű: gyűjtsd össze a gyűrűket, spinnelés közben pörögj a gonosz robotokon, miközben szétpörögsz a különböző pályákon. Az igazi trükk az, hogy Sonic sokkal gyorsabb, mint bármi más, amit addig láthattunk. Akkoriban, az 1991-es megjelenéskor, ez igazi forradalmat jelentett. A Mario lassú platformozásához képest Sonic igazi robbanás volt.
Azonban nem minden arany, ami fénylik. Az évek során a gyors tempó néha átcsapott a túlságos kapkodásba. Különösen azokon a szakaszokon, ahol a pályák tervezése egyszerűen nem engedi, hogy teljes sebességgel pörögjünk, vagy ahol a sok akadály miatt inkább lassítani kellene. De ha nem is pörögsz mindig az optimális sebességgel, akkor is élvezheted a pontos irányítást és a platformer elemeket, amik még mindig szórakoztatóak, ha nem hajszoljuk őket túlságosan.
M2 varázsa – a tökéletes másolat
Az, hogy a Sega Ages Sonic the Hedgehog tökéletesen másolja az eredeti 16-bites verziót, igazán jó hír. A japán M2 csapat már az előző portoknál is megmutatta, hogy mit tudnak, és most sem okoztak csalódást. Az emuláció tökéletes, és ha valamit adnak hozzá, az nemcsak egy egyszerű plusz, hanem olyan kis extra, amiért érdemes lecsapni.
A játék tartalmaz extra módokat, mint például a "Ring Keep" mód, ami megkönnyíti a kezdők dolgát, vagy a "Challenge" módot, ahol az idővel és pontokkal próbálkozhatsz. A Spin Dash és Drop Dash is elérhető, de ha az igazi, "purista" élményre vágysz, akkor ezek simán kikapcsolhatóak. Az is izgalmas, hogy a játék három különböző változatát is választhatjuk (japán, nemzetközi, vagy az extrém nehéz arcade változat).
Ezen kívül a grafikai beállításokat is lehet csavarni. Az olyan finomságok, mint a szkennelési effektusok vagy a simított grafika hozzáadásával az élmény még inkább a nosztalgikus hangulatot idézik. De egy kis trükk: a Switch verzióban nincs meg az a csodálatos 3D-s hatás, amit a 3DS-es kiadásban élvezhettünk. Ha már megvan a 3DS-es verzió, akkor valószínűleg nem sok újdonságot találsz ebben a portban.





























