A Paradicsomról már mindent megírtak. Ígéretek földje, luxus, beteljesülés, személyes szabadság – mindenki mást lát bele. A videojátékok viszont szeretik újra és újra bebizonyítani, hogy ahol túl szép minden, ott előbb-utóbb nagyon csúnyán elromlik valami. A Paradise Killer pontosan ebből az ellentmondásból építkezik, és olyan murder mystery élményt rak elém, amire nem nagyon volt még példa ebben a műfajban.

Paradise Killer
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Nagyszerű
A Paradicsomról már mindent megírtak. Ígéretek földje, luxus, beteljesülés, személyes szabadság – mindenki mást lát bele. A videojátékok viszont szeretik újra és újra bebizonyítani, hogy ahol túl szép minden, ott előbb-utóbb nagyon csúnyán elromlik valami. A Paradise Killer pontosan ebből az ellentmondásból építkezik, és olyan murder mystery élményt rak elém, amire nem nagyon volt még példa ebben a műfajban.
Ez egy nyomozós játék, igen, de nem jegyzetfüzettel és kipipált feladatlistával. Inkább egy szabadon bejárható, vaporwave álom (vagy rémálom), ahol nekem kell eldöntenem, mikor tudok eleget ahhoz, hogy kimondjam: szerintem ez történt.
Egy sziget a valóságon kívül
A Paradise Island a valóság peremén lebegő trópusi sziget, amit a Syndicate nevű elit irányít. Ők halott isteneket imádnak, emberrablással gyarapítják a lakosságot, és minden egyes Paradicsom-projektjük végül démoni invázióba fullad. Ilyenkor nincs finomkodás: új sziget, új kezdet, régit eldobják. Most épp Paradise 25-re készülnek – csakhogy napokkal az indulás előtt a teljes vezetőséget lemészárolják.
Én Lady Love Dies vagyok, száműzött nyomozó, akit korábban már egyszer sikerült egy egész Paradicsom bukásához segítenie. Nem véletlen a becenevem, és nem véletlen, hogy vonakodva, de visszahívnak. A fő gyanúsított ugyan rács mögött van, de mindenki érzi, hogy ez messze nem ilyen egyszerű ügy.
Nyomozás póráz nélkül
A Paradise Killer legnagyobb trükkje az, hogy nem fogja a kezem. Vannak bűnhelyszínek, bizonyítékok, tanúk, motivációk – minden, ami kell –, de nincs lineáris sorrend, nincs „most ezt csináld” típusú irányítás. Amit megtalálok, az automatikusan kapcsolódik egy gyanúsítotthoz, de ha nem értem a kapcsolatot, a bíróságon használhatatlan lesz. Itt nem lehet vaktában dobálni az érveket.
Az egész sziget egy játszótér: gyűjtögetem a relikviákat, amik a világ múltját mesélik el, Blood Crystalt szerzek, amit információra, kenőpénzre vagy gyorsutazási pontokra költök. A játék jutalmazza a kíváncsiságot, és folyamatosan azt érezteti velem, hogy minden kis kitérő számíthat.
Starlight, a narráció svájci bicskája
Love Dies állandó társa Starlight, a laptop, ami egyszerre narrátor, jegyzetfüzet és puzzle-megoldó eszköz. A Nightmare-szekvenciákban szimbólumokat kell párosítanom képekkel, hogy új bizonyítékokat szerezzek. Ezek nem agyégető feladványok, inkább ritmust adnak a nyomozásnak, és jó érzékkel törik meg az explorációt.
Fontos különbség más nyomozós játékokhoz képest, hogy itt nincs „helyes megoldás” felé terelés, mint egy Ace Attorneyben vagy Danganronpában. A Paradise Killer azt mondja: itt vannak a darabok, rakd össze, ahogy jónak látod. Ez néha ijesztő, néha túl sok, de pont ettől válik személyessé az egész ügy.
Mikor vagy kész? Amikor azt mondod
A legnagyobb szabadság akkor jön, amikor rájössz: akár azonnal is bíróság elé állhatnál. Senki nem állít meg. Nyilván ostobaság lenne, de a lehetőség ott van. A nyomozás hossza, mélysége és iránya teljesen rajtam múlik. Néha elvesztem, néha túl sok információ zúdul rám, de amikor végre összeáll a kép, az elégedettség ritka, tiszta formában érkezik.
Zárás
A Paradise Killer nem mindenkinek való. Kell hozzá türelem, kíváncsiság és az a hajlandóság, hogy elfogadd: nem kapsz mindenre egyértelmű választ. Cserébe viszont egy elképesztően hangulatos, vizuálisan letaglózó, gondolkodásra ösztönző nyomozást kapok, amire még jó ideig emlékezni fogok.
Ha szereted a murder mysteryt, de unod a sínre tett megoldásokat, itt a helyed. Ez a Paradicsom veszélyes, zavaros, és pont ettől izgalmas.






























