MLB The Show 23

A holtpont: Franchise és Road to the Show

Kezdjük a fájó résszel. A Franchise és a Road to the Show módok továbbra is… rendben vannak. Sem többek, sem kevesebbek. Játszhatók, funkcionálisak, de érzésre mintha egy generációval le lennének maradva attól, amit ma egy nagy sportjátéktól elvárnék.

A Road to the Show különösen vérszegény. Semmi valódi narratíva, semmi karakterív, semmi kapaszkodó. Rögtön a kedvenc csapatodban találod magad, aztán meccs–öltöző–meccs–öltöző. Ennyi. Ha valaha játszottál az NBA 2K MyPlayer módjával, pontosan tudod, mennyire hiányzik itt valami, ami értelmet adna a fejlődésednek.

A Franchise kapott ugyan egy új „fog of war” mechanikát a draftnál, de ez inkább apró ráncfelvarrás, mint valódi előrelépés. Érződik rajta, hogy ezek a módok ma már a háttérben vannak, miközben minden figyelem a pénzt és játékidőt termelő központi módra irányul.

Diamond Dynasty – a motor, ami még mindig húz

Ez a központ pedig természetesen a Diamond Dynasty. Itt nincs meglepetés: ez továbbra is az MLB The Show szíve. Kártyagyűjtés, csapatépítés, kihívások, online és offline tartalom – minden adott ahhoz, hogy hosszú távon beszippantson.

A jó hír, hogy a 2023-as kiadás meglepően nagylelkű. Rengeteg erős lapot lehet szerezni pusztán játékkal, anélkül, hogy az ember azonnal a pénztárcájához nyúlna. Tavaly is aggódtam amiatt, hogy ez a mód könnyen pay-to-win irányba csúszhat, de úgy tűnik, a fejlesztők hallgattak a közösségre. Ez most egy egészségesebb, barátságosabb Diamond Dynasty.

Storylines – az idei év igazi aduásza

És akkor ott van a Storylines. Ez az a mód, amire nem számítottam, és ami végül az egész élményt más szintre emelte. A Negro Leagues történetét feldolgozó fejezetek nem csak informatívak, hanem szívvel-lélekkel vannak összerakva.

Bob Kendrick narrációja, az archív felvételek, a korabeli újságcikkek, a kontextus – mindez együtt egy olyan interaktív történelemórát ad, amit öröm végigjátszani. Ráadásul a játékmechanikák is reflektálnak a bemutatott játékosokra. Satchel Paige legendás dobásai például a beceneveikkel együtt jelennek meg, egyedi animációkkal megtámogatva. Ez nem csak tisztelgés, hanem valódi, kreatív integráció.

Ez az a mód, ami miatt azt mondom: az MLB The Show 23 több lett, mint egy kötelező éves frissítés.

Switch teljesítmény – a szokásos történet

Ami a Switch-verziót illeti, nagy meglepetések nincsenek. A grafikai visszalépés látható: elmosódottabb textúrák, kevesebb apró részlet, egyszerűbb összkép. Ez már nem fáj, inkább elvárt.

A frame rate viszont továbbra is problémás pont. 60 fps után visszatérni ide érezhetően nehéz. A mozgás lomha, az ütés és dobás időzítése más érzetet ad, és ez online módban konkrét hátrányt jelent. Cross-play mellett Switchen egyszerűen nehezebb felvenni a versenyt. Ha kikapcsolod, kisebb játékosbázissal maradsz.

Ettől függetlenül: ha csak Switchen játszol, megszokható. Nem szépítem: nem ideális, de játszható, és hordozható módban még mindig megvan az a varázsa, hogy egy teljes értékű baseball-szimulátor ott van a kezedben.

Zárás

Az MLB The Show 23 Switchen nem forradalom. Inkább egy óvatos, de tartalmilag erősebb lépés előre. A Storylines mód kiemelkedő, Diamond Dynasty továbbra is erős, a többi játékmód viszont sürgősen frissítésre szorulna. A technikai kompromisszumok adottak, de nem teszik játszhatatlanná az élményt.

Ha baseball-rajongó vagy, és a Switch az elsődleges platformod, ez egy teljes és korrekt csomag. Ha más konzolon is játszol, akkor ez inkább egy kiegészítő verzió, amit jólesik magaddal vinni, de nem itt fogod a legjobb formádat hozni.