LEGO Worlds

Az alapötlet: Az építés öröme, de miért érzem, hogy valami mégis hiányzik?

Ha valamikor LEGO-rajongó voltál, vagy talán még most is az vagy, akkor talán el tudod képzelni azt az örömet, hogy saját világot építhetsz. A LEGO Worlds ennek a vágynak próbál meg egy játékot adni, de valamiért nem igazán sikerül. A játékmenet alapja nem egy hagyományos LEGO-élmény: nincs végigpörgetett, lineáris pályákra koncentráló sztori, hanem egy hatalmas procedurálisan generált világ, ahol a küldetések leginkább arra szolgálnak, hogy bevezessenek az építkezés rejtelmeibe. Hogy miért fontos ez? Mert a LEGO játékok jórészt arról szóltak eddig, hogy egy-egy klasszikus filmből másolt kalandokban éltük meg a legemlékezetesebb pillanataikat – most viszont itt van a lehetőség, hogy építsünk, alkossunk, de a játék nem igazán mutatja meg, hogyan tehetjük ezt élvezetesebbé.

A történet: Van valami, amit el kell magyarázni?

Hát, a történet nem éppen a Star Wars magasságaiban van, de nem is vártam el tőle, hogy úgy pörögjön, mint egy Pixar-film. A sztori egy űrhajós kalandját követi, aki különböző világokon vándorol, és próbálja felfedezni az építőeszközöket, miközben egy-egy küldetést old meg. Az egyetlen probléma az, hogy ezek a küldetések többnyire olyan egyszerűek és repetitívek, hogy hamar rájössz: miért ne egyszerűsítenéd le őket azzal, hogy inkább „generálsz” egy sárkányt, aki elvisz a célhoz, minthogy megmásznád a varázslatos babot. A játék ezt valahol magának is ellentmondásos helyzetbe hozza, hiszen ad eszközöket, hogy könnyedén megoldj mindent, de nem igazán segít abban, hogy ezeket miként használj a játékmenetben.

Építkezés és kreativitás: Játék, amit szívesen építenél, ha…?

A valódi erőssége a játéknak a sandbox mód, ahol szinte bármit építhetsz, amit csak szeretnél. Az eszközkészlet óriási, és az alapból elérhető LEGO darabkák között igazi öröm lehet alkotni, ha a kreativitás az, ami egy videojátékot számunkra igazán különlegessé tesz. Azonban itt is kijön egy csavar: ha nem vagy az építkezős típus, akkor sokáig fogsz unatkozni. Ugyanis, bár végtelen lehetőséged van építeni, a játék nem igazán ad motivációt arra, hogy ezt folyamatosan csináld. A Minecraft túlélős része például adott egy célt, a LEGO Worlds viszont csak azt mondja, „építs!”, de nem igazán segít benne, hogy miért tedd ezt.

A küldetések és a játékmenet: Miért érzem, hogy mindent megoldhatsz könnyedén?

A legnagyobb probléma talán az, hogy a küldetések túlságosan is leegyszerűsítettek. A játék sokszor elég egyértelmű jeleket ad arról, hogy mit kellene csinálnod, de minél több eszközt kapsz, annál inkább érződik, hogy a kihívásnak egy jó része teljesen eltűnik. Van néhány érdekes pillanat, amikor valami igazi felfedezés történik, de ezek a pillanatok általában elég gyorsan elhalnak, és a következő új helyszínt semmi nem tartja meg igazán érdekesnek.

A játéknak van egy elég komoly kontrollproblémája is. A Switch kontrollerén kicsit túl sok a menü, a kurzor mozgatása nem olyan gördülékeny, mint kellene. Tök jó lenne, ha ezek a dolgok jobban működnének, de így is simán lemondhatod az élmény nagy részét, ha nem szereted a sok kattintgatást és bonyolult navigálást.

Kamera és teljesítmény: A Switch nem tudja hozni, amit kellene

Ami pedig a teljesítményt illeti… hát, a Switch nem épp a csúcson van, amikor erről beszélünk. A játék látványvilága oké, de a látótávolság és a framerate nem éppen arról híres, hogy kiemelné a konzolt. Képzeld el, hogy egy N64-es játéknál a távolban csak ködöt látsz, miközben közeledsz a hegyekhez. Na, valami ilyesmi érzésed lesz itt is. És bár az FPS nem pocsék, azért nem is túlságosan stabil, ami néhány hektikus pillanatot eredményezhet.

Értékelés: 5 / 10 - Kellemes, de nem kötelező