Az igazság valahol a kettő között van. A *Ittle Dew* egy szerethető, színes és vicces játék, de van pár olyan aspektusa, ami rontja a teljes élményt. A harc nem igazán működik jól, és a játék struktúrája sem hozza el a várt újdonságokat. Azonban ha **Zelda-rajongó** vagy, vagy csak egy könnyed, pörgős kalandra vágysz, akkor simán belecsaphatsz, mert lesznek olyan pillanatok, amik teljesen el fogják varázsolni a játékban.

Ittle Dew
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Jó
Az igazság valahol a kettő között van. A Ittle Dew egy szerethető, színes és vicces játék, de van pár olyan aspektusa, ami rontja a teljes élményt. A harc nem igazán működik jól, és a játék struktúrája sem hozza el a várt újdonságokat. Azonban ha Zelda-rajongó vagy, vagy csak egy könnyed, pörgős kalandra vágysz, akkor simán belecsaphatsz, mert lesznek olyan pillanatok, amik teljesen el fogják varázsolni a játékban.
Amikor a Ittle Dew először feltűnt a Wii U-n, egy igazán üdítő élményt hozott el nekünk. A játék az A Link to the Past klasszikus stílusában építkezik, miközben egyedi, szórakoztató karakterekkel és ügyes fejtörőkkel próbálja meghódítani a szívünket. De hogy áll most, a Nintendo Switch verzióval? Meg tudja hozni azt az élményt, amit a Zelda-rajongók keresnek, vagy inkább marad egy érdekes, de elfeledhető próbálkozás?
Játékmenet
A kaland kezdete – A régi, jó dungeon-crawl
A Ittle Dew története igazán egyszerű: Ittle és a hűséges, folyamatosan részeg foxi, Tippsie egy rejtélyes szigeten kötnek ki, hogy egy jobb helyet találjanak. A játékmenet az A Link to the Past formula egyszerűsített változatát követi. A cél: oldd meg a fejtörőket, gyűjts új eszközöket, és haladj előre a kalandban.
Az első órákban a fő küldetés a kastély felfedezése, ami igazán jó alapot ad a játéknak. A helyszínek egyre változatosabbá válnak, és minden új terület egy-egy új eszközt is hoz, amivel még több fejtörőt oldhatsz meg. A játék legjobb része kétségtelenül a fejtörők: a tűz kardot például nemcsak harcra használhatjuk, hanem arra is, hogy különböző akadályokat elhárítsunk, például olvaszthassunk jeget vagy aktiválhassunk bombákat. Ezek a logikai feladványok tényleg élvezetesek, és bár egy-egy megoldás igényelhet egy kis gondolkodást, általában nem lépik át a frusztráló határt.
Harc – A gyenge láncszem
Sajnos a harcok nem érnek fel a puzzlek szintjére. Ittle fegyverhasználata, legyen az bot vagy kard, eléggé nehezen kontrollálható, és az ellenségek találati zónái is kifejezetten szűkek. Gyakran előfordul, hogy a karakter gyorsasága nem elég ahhoz, hogy időben elérjük az ellenfeleket, miközben azok rendkívül pontosan céloznak, főleg a projektilekkel. A harc tehát hamar monoton és kissé frusztrálóvá válhat, mivel nem ad elég lehetőséget arra, hogy igazán kiélvezd a taktikai elemeket.
Pályák, karakterek és világ
A játék képi világa igazán szórakoztató: a kézzel rajzolt grafika egyedisége a The Legend of Zelda: The Wind Waker stílusát idézi, de egy kicsit még színesebb és fiatalosabb. Az egyes karakterek is remekül meg vannak rajzolva, és a humoros, önironikus párbeszédek egy szintén szórakoztató hangulatot adnak. Az egész világ szombat reggeli rajzfilmeket idézően élénk és vidám, ami feldobja a játékot.
A pályák valóban változatosak, bár a legjobb rész kétségkívül a kastély, ahol a legtöbb kihívás, ellenség és főellenség vár ránk. Az egyes területek között való közlekedés kicsit ismétlődő lehet, de a különböző eszközök folyamatos újragondolása biztosítja, hogy a játékmenet ne váljon unalmassá.
Switch verzió – Technikai szempontok
A Switch-verzió igazán technikai szempontból rendben van. A Wii U változathoz képest sokkal simább a teljesítmény, a töltési idők gyorsak, és a framerate sem akadozik – bár voltak pillanatok, amikor a képkockák kissé megrekedtek. Az érintőképernyős irányítás egyébként elérhető, de igazából kontrollerrel sokkal kényelmesebb játszani, mivel az érintőképernyős móka elég zökkenőmentlen.
Zárás
A Ittle Dew egy olyan játék, amely igazi Zelda-rajongóknak szól. A fejtörők, a színes világ és a szórakoztató karakterek mind remek alapot adnak, hogy egy pár órát kellemesen töltsünk el. A harcok viszont nem igazán emelik meg a játékélményt, és a játékmenet néha repetitív lehet. Ha egy könnyed, szórakoztató kalandra vágysz, amiben a legfontosabb a logikai kihívások és nem a harcok, akkor érdemes kipróbálni.
Pozitívumok
- Színes, kézzel rajzolt grafika
- Remek fejtörők és ügyes játékmenet
- Vicces, önironikus párbeszédek
- Tömör és szórakoztató játékélmény
Negatívumok
- A harcok monotonná válnak
- A játékmenet egy kicsit repetitív
- A játék viszonylag rövid




























