Grounded

A kerti kaland: valóság és nosztalgia

Nekünk, régi motorosoknak, a Honey, I Shrunk The Kids mindörökké a nyári emlékek közé fog tartozni. Mi más is lehetne jobb, mint egy olyan film, ami arról szól, hogy egy apró méretű gyerek miként kell túlélje az udvarunkban lévő hatalmas rovarok és más "szörnyek" között? Nos, a Grounded pont ezt a világot hozza vissza, de most mi irányítjuk a kis hőst. Egy kicsit talán túlságosan is jól sikerült a nosztalgia faktor, és a játék annyira beleássa magát a részletekbe, hogy az ember egy kis nyúlfarknyi nosztalgiával pörög a kertben.

A történet alapvetően egyszerű: egy csapat gyerek eltűnik, de kiderül, hogy nem, nem tűntek el – csak épp méretük apró lett. A játékmenet folyamatosan a túlélésről szól: víz, étel, menedék építése, miközben mindent és mindenkit, ami csak mozog a kertben, el kell kerülni. A pókok persze nem hiányoznak, és azok is hatalmasak, szóval ha eddig sem szeretted őket, most majd igazán megkedveled őket.

A túlélés igazi mechanikai felfedezése

A játék egy igazi túlélő kaland, és nem finomkodik. A kezdetekben a harc és a védekezés nem a legbonyolultabb, de aztán hamar elkezdesz szereléseket készíteni, újabb alapanyagokat gyűjtesz, fegyvereket alkotsz, és egyre jobban rájössz, hogy a túléléshez elég sokat kell dolgozni. Az alapvető dolgok egyszerűek – egy fejsze, egy láda, és máris nekiállhatsz építkezni – de ahogy a világ egyre bonyolultabbá válik, úgy a mechanikák is elmélyülnek.

Ahogy elmélyülsz a játékban, az alap túlélő dinamikák mellett egy izgalmas történet bontakozik ki. A Dr. Wendell Tully nevű rejtélyes tudós nyomait követheted, miközben újabb titkokat fedezel fel a kert minden zugában. A játéknak van egyfajta varázsa, ahogy az apróbb dolgokat el kell készítened ahhoz, hogy igazán nagy dolgokat építhess, de itt semmi nem jön könnyen. Ha nem is pörög minden olyan gyorsan, mint egy gyors autós játékban, itt nem is igazán a tempó a lényeg, hanem a felfedezés és az építkezés folyamata.

A grafika és a teljesítmény – Switch-en nem mindent sikerült elérni

A Grounded Switch portja nem okoz hatalmas meglepetést. A grafika és a vizuális teljesítmény egyértelműen visszaesett a next-gen verziókhoz képest, de azért nem néz ki rosszul. A karton-stílusú grafika jól alkalmazkodik a Switch korlátaihoz, és szerencsére az apró dolgok, mint a pókok vagy a fűszálak is jól olvashatók maradnak. Az irányítás és a játék dinamikája is élvezhető marad, de már a játék előrehaladtával előjönnek a tipikus Switch-es problémák, mint a lagg és a frame rate esések, különösen, ha a bázisod egyre nagyobb lesz.

Az online co-op részleg egy nagy kérdőjel. Az alapvető multiplayer élmény működhetne, ha nem lenne annyira megbízhatatlan a rendszer. Hívásokat küldhetsz, de nem mindenki kapja meg őket, és a várakozás nem igazán segít abban, hogy élvezd a közös kalandot. A helyi kooperatív módot teljesen elfelejthetjük, szóval egyedül, vagy botokkal kell folytatnod, ha nem tudsz csatlakozni másokhoz. A játékban az együttműködés valóban alapvető, és amikor nem működik, akkor érezni is, hogy a játék elveszít valamit.

A végső verdikt

A Grounded rendkívül szórakoztató, ha túllépsz a technikai korlátokon, és nem bánod, hogy a Switch verzió nem hozza a next-gen szintet. Az alap túlélési mechanikák remekül működnek, a világ felfedezése és az apró kalandok igazi szórakozást adnak. Azonban a grafikai lebutítás, a frame rate problémák és a multiplayer hibák komoly gondot okozhatnak. Ha nem vagy hajlandó a hibákat elnézni, akkor érdemes más platformon kipróbálni.