Zoids Wild: Blast Unleashed

Történet és játékmenet: Krokodilok, akiket senki sem támad meg

A sztori nem az, ami igazán megfogja a játékost. Az alapszituáció egyszerű: egy paranoid krokodil, Pat, aki biztos benne, hogy a családja meg akarja ölni, és te segítesz neki. Aztán beindul a gépezet: harcolj a krokodilokkal, nyerj csatákat, és próbálj túlélni egy egész világot, ami inkább úgy néz ki, mint egy rajzfilmszerű bunyós pálya, mintsem egy valódi harc.

A Zoids Wild: Blast Unleashed tipikusan az a fajta játék, ami elsősorban a látványra épít, de a játékmenet nem támogatja igazán a szórakozást. Az irányítás elég egyszerű, és gyorsan belerázódhatsz, de valahogy mindig ott van az érzés, hogy még több lehetett volna benne. A harcok leginkább button-mashy, azaz egyszerű gombnyomogatásról van szó, és bár a Wild Blast támadások látványosak, valójában nem sok mélység rejlik bennük.

A játékmódok: Több mint amit az AI képes kezelni

A játéknak három fő módja van: a sztorimód, ahol egy sor unalmas, AI elleni harc során próbálod kibogozni a történetet, a Kontinuáló Harc, ahol random ellenfelekkel mérheted össze magad, és az Arcade mód, ami a klasszikus, CPU elleni csatákat adja. De a nagy kérdés: mi történik, ha egyszerűen minden harc ugyanolyan, és még az AI is képtelen egy kis kihívást adni?

Egyetlen komoly probléma: az ellenfelek egyszerűek, gyakorlatilag nem tudnak komoly kihívást jelenteni, amitől az egész élmény gyorsan unalommá válik. Az egymás utáni ütések és a gyors Wild Blast támadások gyorsan repetitívvé teszik a játékmenetet. Az egész játék sokkal inkább egy "nyomd meg és üsd" típusú élmény, ami gyorsan kimeríti az érdeklődést. A helyi multiplayer talán még szórakoztatóbbá teheti a játékot, de ha nincs senki a házban, aki hasonlóan gondolkodna, akkor elég gyorsan egyedül találhatod magad a teljes monotonitás közepén.

A grafika és a technikai oldal: Tökéletes látvány, gyenge játékmenet

Amikor a játékról beszélünk, a technikai oldal és a vizuális megvalósítás igazán dicséretes. Az animációk és a karakterek dizájnja tiszta és színes, különösen a dokkolt módban, ahol a részletek kiemelkednek. A harcok látványosak, különösen amikor a Wild Blast támadások beindulnak, és azokat a hatalmas robbanásokat is jól megoldották. De itt van a bibi: mindez csak a felszín. Mindez nem elég ahhoz, hogy a játékmenet is szórakoztató legyen. A történetmode pedig szinte szürreális, annyira unalmas és egyhangú. Még a szövegek is csak a fan service-ről szólnak, és azokat is rendkívül hamar megunjuk.

Mi a baj ezzel? Túl kevés, túl egyszerű

A Zoids Wild: Blast Unleashed a fiatalabb közönséget célozza meg, de akkor is elvárható lenne, hogy egy kisebb kihívás legalább elérhető legyen. A játéknak rengeteg lehetősége lett volna, hogy egy kicsit több réteget adjon hozzá, de helyette inkább az egyszerű, gyors szórakoztatásra koncentráltak. A harcok túl könnyűek, és bár próbálkoztak több karaktert és bővítményt hozzáadni, végül a változatosság teljesen elmarad.

Ráadásul a nincs online mód igazán rontja az élményt. Ha legalább lehetett volna online módban játszani, talán egy-egy igazi kihívást is hozhatott volna a játék. Így viszont azt kell mondanunk, hogy a játékmenet és a hiányzó tartalom végül elég hamar elvezeti a játékot a „nem túl emlékezetes” kategóriába.