Yesterday Origins

A játékmenet: A felfedezés öröme és a fura interakciók

A játék felállása elég egyszerű: adott egy örökké élő férfi és nő, akik szembenéznek azzal, hogy ők a történelem szorításában örökké élnek, és közben egy szép kis kalandot kell végigvinniük. Az alapjáték mechanika pont és kattintás alapú, amit ma már nem nevezhetünk újdonságnak, de a játék ebből is próbált egy kis egyediséget csempészni. A különlegesség abban rejlik, hogy az interakciók közben nemcsak a tárgyakat vizsgálhatjuk, hanem a karakterek testének különböző részeit is alaposan „megfigyelhetjük” – igen, egy kis szemérem se ártott volna, de hát mit várjunk egy olyan játékban, ami az ilyen típusú „esztétikai felfedezésekkel” dolgozik.

A főhősünk, John, örökké él, de minden halála után elveszíti az emlékeit, míg Pauline, aki szintén halhatatlan, képes megőrizni a múltját. Az alaphelyzet egyszerre szórakoztató és szomorú, ahogy próbálják együtt kitalálni, hogyan boldoguljanak az örökkévalóság nyűgei közepette. A játék nem veszi túl komolyan magát, amit az is jól mutat, hogy miközben az alapkonfliktus próbál drámaian hatni, az aláfestő humor és a fura helyzetek folyamatosan oldják a légkört.

A játék során előfordul, hogy karaktereket cserélhetünk, és ilyenkor egy-egy új perspektívából láthatjuk a történéseket, ami szintén egyedi élményt ad. De tény, hogy ennek túl nagy hatása nincs a sztorira, inkább csak újabb párbeszédeket, új információkat nyújt, ami inkább kiegészíti az alapjátékot, semmint nagy változást hozna.

A grafika: Egy vonzó könyv

A játék vizuálisan olyan, mintha egy képregényt játszanál végig. A stílus remekül ötvözi a realizmus és a stilizált, kissé rajzfilmszerű elemeket. A tájak gyakran vonzóak, és az animációk is szépnek mondhatók. Ugyanakkor nem mondanám, hogy kiemelkedő, de ha nem vársz tőle túl sokat, akkor igazán kellemes látványvilágot nyújt. Külön dicséret illeti a zenét is, ami szépen aláfestette a történéseket, de sajnos gyakran túl rövid és ismétlődő darabokból áll, így néha zavaró lehet, hogy a dallamok alig változnak.

A történet: A bizarr, ami mégis érdekes

Bár a történet alapvetően a vallásos és szuperhős tematikával dolgozik, a játék gyakran elkerüli a komolyságot, és inkább szórakoztató, néha önironikus megközelítést alkalmaz. A férfi és nő örökkévalósága nemcsak misztikus, hanem gyakran vicces és egy kicsit abszurd. Az egyes események és helyzetek valóban kicsit túlzottak, de valahol a túlzások azok, amik igazán megnyerik az embert. A háttértörténet, amit a játék során felfedezhetünk, több kérdést vet fel, mint amennyit válaszol, de ettől lesz érdekes.

A játékmenet hibái: Zűrös megoldások és ismétlődés

A Yesterday’s Origins hibái leginkább a túlságosan elvont, és sokszor nehezen megfejthető rejtvényekben keresendők. A játéknak nincsen hint rendszer, ami azt jelenti, hogy időnként a szabad próbálkozásra hagyatkozhatsz, amíg végül rátalálsz a helyes megoldásra. Ez a folyamat frusztráló lehet, ha nem épp a megfelelő fejjel ülsz neki. Ezen kívül a játékmenet repetitív lehet, különösen azok számára, akik nem szeretik, ha sokáig egy helyben toporognak a játékban.

Értékelés: 6 / 10 - Szórakoztató, de nem maradandó élmény, ha a kihívásokat túl nehéznek találod