Unbox: Newbie's Adventure

Bevezetés

A Newbie egy papírdoboz, és ebben az elképzelt világban ő a legújabb küldetésre induló „szállítómester”. Ha most azt kérdezed, hogy mi a fenét keres egy papírdoboz egy platformerben, akkor tudd meg, hogy valószínűleg pont azért, mert így vagy úgy, de a játéknak mégis van néhány pillanata, amit valamiért az agyad képes úgy értékelni, mint egy igazi 90-es évek klasszikust – és ez jó, hiszen van valami varázsa abban, hogy szinte minden másodpercedet átitatja egy kis nosztalgia.

A játékmenet

A sztori egyszerű: Newbie-nek különféle feladatokat kell végrehajtania egy színes, papírdobozokkal teli világban. A célja nemcsak a szórakoztatás, hanem a különféle „bélyegek” összegyűjtése, amit ha elég sokat összeszedsz, akkor elérheted a világok végén lévő főellenséget, hogy szembeszállj vele. Ja, és persze az „Unboxing” mechanika, ami elég jól passzol a játékhoz – egyfajta „double jump”-ot jelent, amit akár hatszor is végrehajthatsz. A cucc, hogy a papírból kiemelkedő darabkák formájában repkedhetsz, szép, színes és szórakoztató – de mi van akkor, ha éppen rákattansz a levegőben egy fa tetejére, és onnan nem lehet kijutni? Oké, na jó, a repkedés tényleg egy szórakoztató momentum.

A világok mind színesek és különbözőek, és a collectathon-élmény igazi próbája van benne. Mindez visszahozza a 90-es évek klasszikusait, ahol szinte minden egyes kanyarban újabb és újabb tárgyakat gyűjtesz össze – és még ha nem is emlékszel a pontos nevére, de érzésre tudod, hogy a Banjo-Kazooie-tól kezdve sokkal több is megérdemelne egy szebb kivitelezést.

A problémák

És most jöjjenek azok a pontok, amik elrontják az élményt. Kezdjük azzal, hogy a játék irányítása igazi rémálom, különösen, ha a kamera irányításáról van szó. A szokásos „centering” trükköt követi a kamera, ami folyamatosan követi a karaktert, de ha a doboz egy kanyarban elveszíti a kontrollt, akkor a kamera egyszerűen össze-vissza ugrál. Hát ez nem az a fajta kontroll, ami nekem kell – igazán dühítő tud lenni, amikor egyszerűen képtelen vagy jól irányítani, mert a kamera a legkevésbé sem segít ebben.

És akkor ott van a loading screen: elkezdődött, miközben elkezdődött a hang is, és az egész olyan volt, mintha egy karcos bakelit korongot hallgatnék. Az a fajta megoldás, amivel a képernyőn folyton pattog a zene, aztán ha szerencséd van, végre tisztulni kezd. Az optimalizáció szinte mindig elbukik, hiszen a játékmenet tökéletesen elakadhat, ha hirtelen frame dropok tűnnek fel, amikor a levegőben próbálod elkapni egy távoli platformot. Az egész irányítás gyakran nem elég pontos, márpedig egy platformer esetén ez igazán nagy probléma.

Multiplayer – egy kis szórakozás, de nem több

A multiplayer mód lehetőséget ad arra, hogy egy kis pihenőt tartsunk a küldetések közben. Vannak különböző játékok: verseny, „fogd el a zászlót”, meg hasonlók. Csak hogy érezzük, mi is történik itt, amikor egy másik játékosra támadsz. Azonban a helyzet az, hogy ezek a játékok többnyire ugyanolyan zűrösek, mint a fő kampány, és bár szórakoztatóak, nem hoznak akkora örömet, mint kéne.

És, mint minden multiplayer módban, itt sem lehet megúszni, hogy a két joystickot mindkét irányításhoz használnod kell – ami azt jelenti, hogy egyetlen Joy-Connal képtelenség játszani. Jól van, nem esünk kétségbe, hiszen nem is baj, hogy egy Pro Controller kell, de a kisebb dolgokat is figyelembe kell venni.

Zárás

Szóval mi van a végén? Az Unbox: Newbie's Adventure olyan, mint egy szép, színes, jól megtervezett játéknak tűnő csomag, amiben valahogy a játékélmény nem olyan gördülékeny, mint amilyennek kéne lennie. A karakterek, a világok és a gyűjtögetés önállóan is szórakoztatóak, de a technikai problémák annyira bezavarnak, hogy az egész élmény többszörösen megszenvedi. Ha a játék maga jobban lett volna kidolgozva, lehet, hogy egy igazi klasszikusnak éreznénk. De így, sajnos, az Unbox inkább csak egy szórakoztató, de hibákkal teli kis kiruccanás, amit nem feltétlenül érdemes túlzottan komolyan venni.