Sundered: Eldritch Edition

Egy sivatagi nő kalandja egy elképzelhetetlen világban

Eshe, a játék főszereplője, egy titokzatos nő, aki egy sivatag közepén találkozik egy fénylő, misztikus entitással, a Shining Trapezohedronnal. Képes lennél segíteni egy mindent elpusztító szörnynél, ha cserébe hatalmat kapnál? És mi lesz, ha az entitás valójában nem is az, aminek látszik? Hát, Eshe most már ebben a helyzetben van, és nekünk, játékosoknak ezt a borzalmas, kaotikus világot kell felfedezni.

Itt érkezik a játék igazi ereje: a hangulat. A Lovecrafti elemek azonnal feltűnnek – az elidegenítő, szürreális környezetek, a titokzatos hangok, és persze a folyamatosan fenyegető erő, ami az egész élményt uralja. A sötét, kísérteties tájak között a történet lassan bontakozik ki, ahogy egyre inkább értelmet nyer a világban zajló háború, amely még ennél is szörnyűbbé teszi a helyzetet.

Miért nem lett belőle a *Hollow Knight*? – A metroidvania varázsa

Az alapvető metroidvania-formulát nem lehet eltéveszteni: járd be a világot, gyűjts erősebb képességeket, nyisd ki az új területeket. Az irányítás elég jó, a harcok dinamikusak, de azért nem hoz olyan kiteljesedést, mint mondjuk a Hollow Knight vagy a Dead Cells. Az alapképességek szépen elvannak, de egy-egy új fegyver vagy mozdulat kevés ahhoz, hogy folyamatosan új élményt adjon.

Ami viszont kifejezetten tetszett, az a mozgás és a harcok közötti interakciók: a vállra szerelhető ágyú, amit például használhatsz arra, hogy szétlőj egy csomó szörnyet, miközben neked is akkora lendülettel elpattogtatja Eshet, hogy az újra meg újra a levegőbe repüljön. Mindez érdekes interakciókat generál, és mivel nem csak a harcot, hanem a tér navigálását is befolyásolja, igazán frissítő volt. A játékmenet lendülete itt igazán működik, mert nemcsak ütős támadásokat ad a játék, hanem a mozgás is éppolyan fontos, mint maga a harc.

A procedurális generálás, ami mindent elront

Az igazi buktató ott van, hogy a procedurálisan generált pályák végül nem tudják fenntartani azt az izgalmat, amit az első pár óra még sugall. A tér mindig újra összerakódik, de miért érzem úgy, hogy az alapvető esztétikai elemek mindig ugyanazok? Három bioma, amit már az ötödik alkalom után is unok, és a korábbi pályák ugyanolyan csövekkel, szörnyekkel és egyéb random dolgokkal teli járatait kezdem ismételgetni.

A procedurális térképek eleve nem a legjobb barátaim a metroidvaniák világában, de amit itt elértek, az valahogy nem sikerült igazán változatossá tenni. Ráadásul a pályák közötti ide-oda rohangálás már túl gyorsan kezdett elveszíteni a varázsát, és a képernyők közötti ugrálás már nem hozott újdonságot.

Küzdelem, ami nem mindig igazságos

A Sundered harcai alapvetően nem rosszak, de az a pillanat, amikor egy-egy szörnycsorda csak úgy rád zúdul, és semmi esélyed nincs kimenekülni, kicsit frusztráló. Az, hogy egy egyszerű vágás után rögtön egy képernyőnyi szörnyet kell elpusztítanod, néha kicsit inkább a szerencsén múlik, semmint a játékos ügyességén. A többszörös páncélok és a pörgős mozdulatok nem tudják mindent ellensúlyozni, amikor egyszerűen csak nincs hová futnod.

Azonban, ha mindezen túlteszed magad, a rendszer kifejezetten érdekes módon halad előre. A halál után ugyanis nem nullázódik le minden, csak a térképed változik. Az összegyűjtött shardokat eltéve mindig fejlesztheted a karaktered, és a perk rendszer is ad lehetőséget arra, hogy egyedi képességekkel ruházd fel Eshet.

Összegzés

A Sundered egy szerethető játék, de nem mentes a hibáktól. Az egyes biomák, bár szépen kidolgozottak, hamar unalmassá válhatnak, és a procedurálisan generált pályák nem hoznak igazi újdonságot. Viszont ha sikerül felülemelkedni a repetitív térképeken és harcokon, akkor egy olyan élményt kapsz, ami erőteljesen épít a Lovecrafti borzongásra, miközben a harc dinamikája megadja a játék flowját.

Pozitívumok

• Remek Lovecrafti hangulat
• Kihívást adó harcok és képességfejlesztés
• A grafika gyönyörű, a karakterek mozgása sima

Negatívumok

• Repetitív pályák, ami hamar unalmassá válik
• A procedurális generálás nem tudja megmenteni a játékmenetet
• Néha igazságtalan harci helyzetek