Valószínűleg a *Sphinx and the Cursed Mummy* nem szerepel sok ember fejében, amikor a 3D platformerekről van szó, pedig a 2000-es évek elején igazi érdekesség volt a műfajban. Most, hogy THQ Nordic felkarolta a játékot és modernizálta, végre újra esélyt kapott. De vajon ki tudja hozni a legjobbat a régi alapötletekből, vagy inkább csak egy elfeledett szellem marad?

Sphinx And The Cursed Mummy
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Jó
Valószínűleg a Sphinx and the Cursed Mummy nem szerepel sok ember fejében, amikor a 3D platformerekről van szó, pedig a 2000-es évek elején igazi érdekesség volt a műfajban. Most, hogy THQ Nordic felkarolta a játékot és modernizálta, végre újra esélyt kapott. De vajon ki tudja hozni a legjobbat a régi alapötletekből, vagy inkább csak egy elfeledett szellem marad?
Mi működik?
Az alapfelállás nem túl bonyolult: a főhős, Sphinx, egy szabad szellemű félistenné nőtt alak, aki képes megállítani a gonosz Set isten világuralmát. Azonban itt nem állunk meg, hiszen a történetben szereplő Tutanhamon herceget egy szörnyű mágiával halottá változtatják, és a kis mumiát a sors megtréfálja, hogy kicsit más szerepben segítse a főhőst. Sphinx mellett pedig ő kapja a különleges részeket, ahol inkább rejtélyeket kell megoldania, mintsem verekednie.
A játékmenet elsőre nagyon ismerősnek tűnhet, hiszen a platforming, harc és kaland keveredését kapjuk, és nem titok, hogy a Jak & Daxter-féle szellemben építkezik a játékmenet. Ugyanakkor Sphinx karaktere jól kezeli a helyzetet, szorosabb irányítással és érdekes fejlesztésekkel, például a jól használt Blade of Osiris és a dupla ugrás, amik új színt adnak a platformer rutinoknak.
A grafika frissítése szembetűnő: bár az alapok egy kicsit datáltak, az HD átfestés sikeresen felfrissítette az élményt, így a játék ma is vonzó. Az egyiptomi mitológia is érdekes színt visz a sztoriba, így egy-egy új pálya nemcsak látványos, hanem tematikusan is szórakoztató.
Mi nem működik?
Mégis, vannak apróbb bosszantó problémák. A kamera például nem lett tökéletesebb: a legtöbb 3D platformerhez hasonlóan itt is gyakran előfordul, hogy a kamera beakadhat egy-egy sziklába, vagy nem áll be elég gyorsan az új szögbe, ami kifejezetten zavaró lehet, főleg a platforming szakaszoknál, ahol a pontos ugrás kulcsfontosságú. Azt kell mondjam, hogy bár nem akadályozza teljesen a játékélményt, egy-egy ilyen szituáció könnyen elveheti a kedvünket.
A mentési pontok közötti távolságok is igazi régi vágású platformer trükköt követnek. Az autosave teljes hiánya elég bosszantó, és a hibák után egy-egy újrakezdés könnyen elveszhet 20-30 percnyi előrehaladás. A régi időkben még simán elment ez a fajta játékmenet, de ma már kicsit nehéz megszokni, hogy a technológia fejlődésével a játékosok nem szeretik újra és újra végigcsinálni ugyanazokat a szakaszokat.
Miért érdemes kipróbálni?
A Sphinx and the Cursed Mummy egy igazi elveszett gyöngyszem, amely most, hogy egy kis modernizálást kapott, érdemes figyelmet kapni. A játékban kombinált platforming, harc és rejtélyek egyvelege szórakoztató élményt nyújt. Az egyiptomi mitológia pedig külön színt ad a játéknak, és bár a kamera és a mentési rendszer problémái zavaróak, az alapötlet és a hangulat így is megéri az időt.
A legnagyobb vonzereje a modern grafika és a szórakoztató játékmenet kombinációja, amit egy jó adag rejtély és felfedezés is kísér. Ha szereted az akció-platformereket és nem bánod, hogy egy kicsit időutazás jellegű élményt kapsz, akkor ne hagyd ki.




























