Sakuna: Of Rice And Ruin

Kezdjük az alapoknál: rizst teremts, vagy küzdj démonokkal

A Sakuna: Of Rice and Ruin története egy elűzött istennőről, Sakunáról szól, aki a földön élve próbálja megtanulni a munka és alázat értékét, miközben különféle démonokat irt és rizst termeszt. Az alapvető játékmenet kettős: az egyik oldalon ott van a rizsfarm, ahol a napi feladatok – vetés, öntözés, gyomlálás, betakarítás – teljesen valósághűen vannak megjelenítve. A másik oldalon pedig egy platformer stílusú akció, ahol Sakuna a szerszámaival és isteni erejével harcol a démonok ellen.

Itt kezdődik a dolog szépsége, és egyben a frusztráció forrása is. A játék nem ad neked kézenfekvő útmutatót. Rá kell jönnöd a dolgokra magadnak, apró információk alapján, amiket a párbeszédek és nehezen elérhető pergamenek rejtenek. Ez nem mindenki számára lesz vonzó – a sok újrakezdés és a felfedezés során elveszített idő sokszor frusztráló.

A rizsfarm nehézségei

A rizstermesztés valójában egy nagyon részletes és rendkívül időigényes folyamat. A való életben is sok türelem kell ahhoz, hogy valaki igazán megértse, hogyan működik a rizsföld, és a Sakuna is hűen követi ezt. Mivel a rizstermesztésre és annak mikroszintű aspektusaira koncentrálnak, sokszor az a benyomásunk, hogy a játék inkább "rizi-pszichológiai" szimulátorként működik, mint sem hagyományos videojáték-ként.

Minden egyes nap fontos, mert a munkát energiával kell végezni, amit a játék előző napi étkezése biztosít. Ha ügyes vagy, a termelés hatékonysága nő, és a nehézségek is enyhülnek. De nem jön könnyen: a fejlődés a harmadik vagy negyedik év végére lesz igazán érzékelhető, és akkor kezded csak megérteni, hogyan is kell igazán jól csinálni a dolgokat.

A démonok és a harc

A játék másik oldala, a démonvadászat, sokkal pörgősebb és akciódúsabb. Sakuna a szerszámaival és az isteni erejével küzd, miközben a különféle platformokon próbálja legyőzni az ellenségeket. A harcok kezdetben elég lassúak és esetlenek, de ahogy fejlődsz, egyre jobbá válsz benne, és a különféle eszközök és képességek egyre inkább a játék élvezetét szolgálják. A harcok kicsit repetitívek, de ha valaki szereti a kis lépésről lépésre történő fejlődést, akkor ezt könnyedén a szórakozás részeként élheti meg.

A platformer szintjei egyébként kifejezetten nehezek. Sokszor olyan érzésed van, hogy elakadsz, mert a pályák zűrzavarosak és nehezen átláthatók. A platformer stílust egy-egy hosszabb, bonyolultabb bossfight is tarkítja, ami még inkább megnehezíti a dolgokat.

A játék ritmusával való harmónia

A Sakuna: Of Rice and Ruin legfontosabb erőssége a játékmenet ritmusában rejlik. A farmozás, a harc és a fejlődés mind szorosan összefonódik, és bár nem mindig könnyű ráérezni a megfelelő tempóra, amikor összejön, akkor igazán elégedett leszel. Az éhségmérő, amely a nap végére folyamatosan csökken, folyamatosan arra kényszerít, hogy az idődet bölcsen oszd be. Ez folyamatosan fenntartja a játék pörgését, de a hosszú, nehéz időszakok, amikor valami nem jön össze, nem mindenki számára lesz élvezetes.

Összegzés

A Sakuna: Of Rice and Ruin egy olyan játék, amely valószínűleg nem mindenki számára lesz ideális, de aki nyitott a részletes, türelmet igénylő játékmenetre, annak igazi kincset rejthet. Ha szereted a mély, aprólékos farmos szimulációkat és nem rettensz meg attól, hogy egy-egy feladat nehezebb lesz, mint elsőre gondolnád, akkor ez egy tökéletes választás. A harcok és platformer szakaszok ugyan nem tökéletesek, de a játék összességében egy érdekes, szórakoztató, és időigényes élményt kínál.