Riptide GP: Renegade

A játékmenet: Versenyzés a hullámokon

Ami elsőre lenyűgözhet, az a dinamikusan változó hullámok világa. Minden verseny más, hiszen a víz folyamatosan változik, és ezek a változások komolyan megnehezíthetik a dolgunkat. Egy-egy hullám elég magasra nőhet, és ha nem számolsz vele, elég nagyot bukhatunk. De ez az a része a játéknak, ami igazán különlegessé teszi: nem csak az a kérdés, hogy gyorsan körbepörögd a pályát, hanem hogy a hullámokat is figyeld, és okosan használd a trükköket. Mivel a trükkök az ügyes irányítással kombinálva növelik a gyorsulásunkat, jó érzés végre nem csak a sebességet, hanem a technikát is figyelni.

Azonban, ahogy lenni szokott, a dolgok nem mindig zökkenőmentesek. A versenyek általában kicsit kiszámíthatóak, és ha nem figyelsz, könnyen elmaradhatsz a többiektől. A gép ellen nem nehéz győzni, de ha emberi ellenfelekkel versenyzel, akkor nincs sok meglepetés – a pályák ugyanazok, az egyes kanyarok és ugrások kiszámíthatóak, és bár a hullámok dinamikája változik, az érzés mégis elég egysíkú marad.

Karrier mód: A fejlődés érzése

A karrier mód az igazi húzóerő. Az egész játék úgy van felépítve, hogy folyamatosan új dolgokat fedezhetsz fel, és növekvő teljesítmény mellett egyre jobban belemélyedhetsz a versenyek világába. A különböző szintlépésekkel a járművek fejlesztése lehetőséget ad arra, hogy igazán kiélvezd a versenyzés minden egyes pillanatait. A különböző trükkökhöz szükséges készségeket megszerezve és a hajódat fejlesztve, egyre jobb időket futsz, és egyre keményebb versenyekre is képes leszel.

De itt jön a probléma: a rendőrségi hajók. Oké, értem, kell egy kis plusz nehézség, de mikor a rendőrök random belépnek a versenybe, és minden ugrásnál belecsapnak, akkor az idegőrítővé válik. Miért nem lehetett volna úgy kitalálni, hogy csak az első helyezettet támadják, és ne engem, aki már épp a legutolsó kanyar előtt pörög ki?

A multiplayer és a szórakozás

A multiplayer kifejezetten kellemes élmény, ha van pár haverod, akikkel elverheted az időt. A képernyőfelosztás, ahol akár négyen is versenyezhettek egyszerre, egy jó kis móka, de valahogy a játéknak nincs olyan húzása, hogy hetekig játszanál online. Szórakoztató, de nem annyira addiktív, mint például a Mario Kart, vagy egyéb gyors versenyjátékok. Még akkor is, ha egyedül vagy, a játék rendkívül könnyen elérhető, és pörög, de az igazi varázslat akkor jön, ha társaságban próbálkozol.

Technikai szempontok: Még nem tökéletes

És itt jönnek a technikai problémák. A Switch-en való futtatás nem annyira zökkenőmentes, mint reméltük volna. Bár maga a játékmenet elég simán fut, a frame rate időnként lecsökken (különösen a sűrűbb jeleneteknél), és bizony a betöltési idők is hosszúak. A menü, bár szép, mégis túl lassú tud lenni, amikor gyorsan át akarunk lépni egy új versenyre. Aztán ott van még az is, hogy ha egyes Joy-Con-okkal játszol, akkor a játék a gázadást automatikusan kezeli, szóval igazán csak a kormányzással és trükkökkel kell foglalkoznod.