Retro City Rampage DX

Vissza a múltba, de új formában

A Retro City Rampage hosszú utat tett meg, mire eljutott a Switch-re. A játék már a kezdetek kezdetén is valami különlegeset kínált, de az DX verzió mindent az egekbe emelt. A pixelart grafika még mindig gyönyörűen néz ki a TV-n, de igazán a kézi módon brillírozik a legjobban. Az egész világ úgy néz ki, mintha egy 90-es évekbeli videojátékba csöppentünk volna, de a vezérlés és a frissített játékmenet modernizálja ezt a klasszikust. Különösen akkor lesz igazán élvezetes, ha az ember úgy dönt, hogy nem csupán a sztorival, hanem az egész város felfedezésével szeretne tölteni egy-egy órát.

A játékmenet nemcsak a szórakozásról szól, hanem a valódi szabadságról. Szinte mindent csinálhatsz, amit csak szeretnél: lopni, lőni, autót vezetni, és persze egy rakás apró kis küldetést teljesíteni. Az egész olyan, mintha egy Grand Theft Auto egy őrült retro világban született volna, ahol minden apró szegletben valami új vár rád. A játékmenet nem rest elkalandozni a legőrültebb szórakozások felé, a gép lövöldözős részeitől kezdve a vezetésig, mindenki talál magának valamit.

A történet és a stílus: Retro humor, ami tényleg működik

A sztori és a játék hangulata egyértelműen a régi videojátékok, és különösen az Indie játékok iránti tisztelgés. A főhős, „Player”, egy tolvaj, aki egy őrült, időutazós történetbe keveredik, és az egész világ tele van popkulturális utalásokkal, néhány furcsa cameóval, és persze az igazi régi játékok iránti tisztelettel. Az egész játék egy hullámvasút, és minden egyes percet átitat a retro hangulat, amitől igazán szerethetővé válik. Ha neked is régi motoros vagy, akkor bizony rá fogsz ismerni minden egyes utalásra és belső poénra, ami a játékban található. A kérdés csak az, hogy ha nem élsz a régi játékok világában, akkor vajon még ugyanolyan szórakoztató-e?

A játék humora folyamatosan jelen van, és bár a popkulturális utalások valóban 2010 körüli időszakot idézik, még mindig megállják a helyüket, különösen, ha már régóta játszol. Persze, azok, akik nem ismerik fel a régi konzolos és játékos poénokat, nem biztos, hogy ugyanúgy élvezik majd, de még akkor is egy hatalmas szórakozás. Az egész játék stílusa olyan, mintha egy szórakoztató és szórakoztató kis 8-bites show-t néznél.

A vezérlés: Kiváló és rugalmas

A játékmenet valódi élvezete a vezérlésben rejlik. A Switch kontrollerének köszönhetően, amit a 3DS verzió nem igazán tudott biztosítani, itt sokkal könnyebben irányíthatjuk a karaktert és célozhatunk. A két analóg kar és a gyro-irányítás kombinációja olyan precízséget biztosít, hogy a pánikrohamok közepette is képesek vagyunk beletalálni az ellenfelekbe. Ez a rendszer valóban elérte a megfelelő egyensúlyt, így az irányítás könnyedén természetessé válik, miközben az őrült akciófolyamok közepette mindig van esélyünk a győzelemre. A régi RCR verziókhoz képest egyértelmű fejlődés, ami kényelmesebbé és még élvezetesebbé teszi a játékot.

A város felfedezése, az autós üldözések és az arcade-módok mind hozzájárulnak a változatossághoz, és bár a játékmenet alapvetően egy nagy káosz, mindez valahogy a maga helyén van. A különféle játékmódok és a szórakoztató extra tartalmak (például az egyes arcade játékok, amelyek más indie játékok paródiáit adják) mind fokozzák a játék élvezetét. Az újraindítható játékmódok is elég furcsák, de ezek szintén színesítik a kalandot.

Összegzés: Az igazi retro káosz

A Retro City Rampage DX egy őrült játék, amely igazán megérdemli, hogy újra felfedezzük. A fejlesztők kitettek magukért, hogy egy igazi retró élményt hoztak el modern környezetbe, miközben megőrizték az eredeti hangulatot. Akár a régi játékosok, akár az újabbak számára is sok szórakozást kínál. Egy olyan játék, ami akkor működik igazán, ha belemerülsz az őrült történetbe, a káoszba és persze a retro stílusba.

Pozitívumok

• Kiváló grafika és irányítás Switch-en.
• Rengeteg szórakoztató mellékküldetés és arcade mód.
• A popkulturális utalások és a retro humor igazi élményt adnak.

Negatívumok

• A játék nem mindenki számára érthető, ha nem ismeri a régi játékokat.
• A történet és a humor lehet, hogy nem mindenki számára működik.