Heaven's Vault

Aliya és a csillagközi nyelv

Aliya Elasra nem egy szimpatikus hősnő. Meglehetősen nyers, önfejű és egyáltalán nem kedves azokkal, akik szeretnék őt segíteni. Az elején egy kicsit olyan érzése van az embernek, mintha egy középszerű karakterláncba csöppent volna, amit a játék készítői csak azért raktak be, hogy legyen kivel interakcióba lépni. De nem, Aliya nem egy "beváltott" karakter, aki cselezget, meg húzza a száját – ő valóban egy olyan személy, akinek a cselekedetei és a hozzáállása folyamatosan formálják az élményünket. És igazából ez az, ami a Heaven's Vault-ot igazán különlegessé teszi.

A történet egy elég szokatlan küldetést ad Aliyának, aki egy régészeti nyomozásba keveredik. A küldetése? Keresni egy eltűnt robotikust, Janniqi Renbát, miközben a játék során egyre inkább a múlt nyelvével találkozik – a titokzatos "Ancient"-tel. Ez a nyelvi puzzle az, ami a játék valódi sava-borsát adja, és őszintén szólva, ha valaki szereti a logikai fejtörőket, akkor meg fogja találni a maga örömét ebben a különleges világban.

A nyelv, mint kulcs

A Heaven's Vault legnagyobb húzóereje a nyelvi fejtörők, amelyekben az ismerős szavakat próbáljuk összepárosítani a szimbólumokkal, hogy végül megfejtsük, mit is jelent az adott kifejezés. Nem egy egyszerű feladat, sőt, nem is feltétlenül mindenkinek való, aki gyors megoldásokat vár. A játék tempója nem türelmetlenkedik: inkább az időt tölthetjük el felfedezéssel, kutatással és gondolkodással, mint hogy gyorsan pörögjünk a következő akcióra. Az egész játék így egy kicsit olyan, mintha egy régészeti ásatáson vennél részt, ahol minden egyes kis felfedezés egy új szintre emeli a történetet. A világ apró részletei, a titokzatos nyelv és a különféle kulturális nyomok mind-mind egy-egy újabb réteget adnak a játéknak.

Aliya és Six: A robot-páros

Aliya és a robot, Six, kapcsolatának alakulása az egyik legérdekesebb aspektusa a játéknak. Az elején egy igazi irritáló párosról van szó: Aliya cinikus, és folyamatosan lesajnálja a robotot, míg Six annyira túlaggódja magát, hogy az már szinte nevetséges. De ahogy haladunk előre a történetben, egyre inkább kiderül, hogy a valódi fejlődés nemcsak a nyelvi titkokban rejlik, hanem a karakterek közötti kapcsolatok mélyebb megértésében is. Olyan ez, mint amikor egy régi, fáradt autóval hosszú útra indulsz – nem egy ideális páros, de valahogy mégis egyre jobban összecsiszolódtok.

A hajózás – meditáció a semmiben

És akkor ott van a hajózás. A Heaven's Vault világában nincs olyan, hogy "gyors utazás". Aliya hajója, a Nightingale, lassan, méltóságteljesen halad a galaxis folyóin, miközben szép lassan megértjük, hogy az utazás maga a játék egy újabb metaforája. Ahogy haladunk, az egész világ szépen kibontakozik előttünk, de a tempó... Nos, nem mindenki fogja szeretni ezt a lassú, szinte meditatív élményt. Egyesek számára valószínűleg kínszenvedés lesz, ahogy a hajó szinte már egy őszinte középkori tengeri vitorlázás élményét adja.

A grafikai stílus – szép, de nem tökéletes

A grafikai stílus vegyes érzelmeket kelthet. A 2D karakterek és a 3D világ keveredése időnként furcsán hat, mintha egy Paper Mario és egy sci-fi kaland közé ékelődne. A háttér karakterek olykor inkább potyognak, mintsem mozognak, és a grafikai megoldások néha elmaradnak a modern elvárásoktól. Ez persze nem feltétlenül baj, de a játék atmoszféráját nem mindig tudja igazán kihasználni.

A végső kicsengés

A Heaven's Vault valójában egy igazán különleges élmény, amit talán nem mindenki értékel majd azonnal. Azoknak való, akik szeretnek elmélyedni a nyelv titkaiban, és akik nem félelmetesnek, hanem lenyűgözőnek tartják a lassú tempót. A játék nem egy tipikus "pörgős" kaland, hanem egy olyan darab, amit élvezni kell, és amit második nekifutásra talán még jobban el lehet kapni.