Cat Girl Without Salad: Amuse-Bouche

Ez az a játék, amin először felnevettem a címén, aztán azon kaptam magam, hogy őszintén sajnálom, amiért ilyen hamar vége lett.

Őrület, de precízen adagolva

Alapvetően egy shoot ’em up, de már az első pályán világos lesz, hogy itt nem a klasszikus „balról jobbra lövünk mindent” receptet melegítik fel. Van benne RPG-s íz, puzzle-s csavar, ritmusjátékos kikacsintás, mégsem esik szét. Olyan, mintha valaki fogta volna az arcade műfaj szakácskönyvét, és mindenből tett volna bele egy keveset – meglepő módon nem rontva el az összképet.

Kebako irányítása feszes, az alap fegyver korrekt, de az igazi móka akkor indul, amikor elkezdenek potyogni az alternatív lötyik. Ezek nem egyszerű stat-növelések, hanem komplett stílusváltások. A Sports Gun például golfütőként működik, labdákat csapkodsz az ellenfelek felé, az Arcade Gun pedig konkrétan egy Pac-Man-szerű lényt okád ki magából, ami felfalja az ellenfeleket. Ezek azok a pillanatok, amikor hangosan felröhögtem, és közben tökéletesen működött a játék.

Salátát ne, köszönöm

Az életerőt kajával töltöd vissza. Hamburger, fagyi, minden jöhet – kivéve a salátát. Ez nem csak poén, hanem tényleges játékelem, és valahol nagyon emberi. A harcok ritmusa miatt folyamatosan figyelned kell, mikor mit kapsz fel, így a túlélés nem válik automatikussá. Ez apróság, de sokat tesz hozzá a flow-hoz.

Karakterek, akikre emlékszem

A vizuális megvalósítás egyszerű, de színes és kifejezetten aranyos. Nem technikai bravúr, inkább karakteres. Az ellenfelek kinézete alapján gyorsan levágod, mire képesek, mennyire veszélyesek. A főnökharcok viszont külön ligában játszanak. Chefinoff, a frusztrált séf óriási konyhai eszközökkel támad, és már az első megszólalásánál érződik, hogy ez a konfliktus nem most kezdődött. A szinkron és a szöveg elképesztően jól működik, Kebako laza, már-már pimasz hozzáállása pedig végig mosolyt csal az arcomra.

Rövid, de nem üres

Nem kertelnék: a játék rövid. Tapasztalt shoot ’em up rajongók gyorsan a végére érnek, és itt bizony marad bennem hiányérzet. Ugyanakkor nem érzem átverve magam. Az élmény sűrített, tömény, és pontosan addig tart, amíg friss és vicces tud maradni. Inkább egy nagyon jó amuse-bouche, mint egy túlfőzött főfogás.

Zárás

A Cat Girl Without Salad: Amuse-Bouche számomra tökéletes példája annak, amikor egy poén mögött valódi szakértelem és szeretet van. Nem akar többnek látszani, mint ami, de amit csinál, azt szívvel-lélekkel teszi. Ha szereted az arcade gyökereket, és vevő vagy egy kis kontrollált őrületre, ezt kár lenne kihagyni.