Under Defeat

Az Under Defeat nem akar szerethető lenni az első percben – inkább megtanít rá, hogyan maradj életben, és ez a kettő ritkán jár együtt.

Komor világ, nulla cirkusz

A G.Rev játéka már a hangulatával jelzi, hogy nem a vidámparki lövöldére érkeztünk. Itt nincs kabalafigura, nincs színes power-up parádé, csak poros utak, dzsungelszélek, tankoszlopok és hadihajók. A világ fakó, komor, katonás – olyan, mintha egy anime ihlette hadinaplót lapoznál végig. A HD felújítás kifejezetten jót tett neki: a robbanások súlya megvan, a füst él, az egésznek van egy kemény, földszagú textúrája, ami ritka a műfajban.

Helikopter, ami nem fordul meg – és ez a lényeg

Az Under Defeat legnagyobb trükkje a mozgás. A helikoptered nem fordul meg szabadon, csak billen egy tengely körül, és a lövés gomb lenyomásával „lezárod” a pozícióját, hogy oldalazva tüzeld az ellenfelet. Elsőre furcsa, sőt kicsit kényelmetlen, de amikor elkezd összeállni, hirtelen minden a helyére kerül.

Itt a pozíció nem csak fontos, hanem minden. Hol állsz meg, milyen szögben, mikor zársz le, mikor engeded el – ezek döntik el, hogy élsz-e még öt másodperc múlva. A játék nem gyors reflexeket kér elsősorban, hanem előrelátást.

Lassan csúszó halál

Az ellenfél lövedékei lassúak, de alattomosak. Furcsa, lefelé húzó ívük van, amit meg kell tanulni olvasni. Nem egyszer kaptam azon magam, hogy „ez még simán elfér”, aztán már késő volt. Az Under Defeat nem büntet igazságtalanul, de könyörtelenül számon kéri, ha nem érted a szabályait.

Az öt pálya nem hosszú – egy teljes kör nagyjából fél óra –, de ez a fél óra sűrű. Itt nincs improvizálás hosszú távon: tanulni kell az ellenség elhelyezkedését, a bossok mintáit, a biztonságos zónákat. Ez az a fajta játék, ahol a gyakorlás valódi fejlődést jelent, nem csak több életet.

Másodlagos fegyverek, valódi döntések

A fő lövésed nem fejleszthető, helyette a másodlagos fegyverek adják a taktikai réteget. A Vulcan géppuska folyamatos nyomást ad, míg a rakéta lassabb, de brutálisan erős. A csavar az, hogy a műholdas fegyver újratöltéséhez teljesen el kell engedned a tüzelést – és ez a pár másodperc gyakran maga a rémálom.

Egy-egy szituációban tudni kell, melyik fegyverrel vállalod a kockázatot. A második pálya hadihajói például könyörögnek a rakétáért, de az újratöltési ablakban szó szerint táncolsz a halál körül. Ez az a döntéshozatal, ami miatt az Under Defeat több, mint egy reflexjáték.

Módok, zenék, végleges csomag

A Switch-verzió lényegében az Under Defeat HD teljes kiadása. Az Arcade mód hozza az eredeti élményt, a New Order widescreenre szabja az akciót, a Plus pedig újrarendezi az ellenségeket és mintákat. A gyakorlómód aranyat ér: szekciókra bontva lehet tanulni, állítani a nehézséget, fegyvereket.

A zenei kínálat meglepően bőséges, és Shinji Hosoe munkája remekül passzol a hangulathoz. A Boosted verzió kicsit túltolja a technót, de szerencsére választható. Az, hogy minden korábbi DLC alapból elérhető, és rögtön több helikopter közül választhatunk, tényleg „végleges kiadássá” teszi ezt a csomagot.

Kézben is működik

Handheld módban a New Order kifejezetten jól áll a játéknak: a lövedékek jól láthatók, a teljesítmény stabil, és bár biztos lesznek, akik mikroszkóppal mérik az input lagot, játék közben nem éreztem semmi olyat, ami kizökkentett volna. TV-n, játék móddal pedig végképp rendben van.

Zárás

Az Under Defeat nem a legváltozatosabb, nem a leghosszabb, és biztosan nem a legbarátságosabb shoot ’em up. Viszont egyedi, következetes és mély. A lock-shot rendszer, a furcsa lövedékívek és a kemény rang mechanika együtt olyan tanulási ívet adnak, amit ma már ritkán kapni. Ha egyszer ráérzel, nehéz elengedni.