Fall Of Light: Darkest Edition

A történet: Az elnyomott remény

A történet alapja nem túl bonyolult: Nyx, a kiöregedett lovag, elindul, hogy megmentse lányát, Aether-t, a világ sötét alvilágából. A cél, hogy a pokoli labirintusokon át elérjék a fényt. Az alapötlet nem rossz, de a kivitelezésen egyértelműen látszik, hogy valami nem stimmel. Nyx és Aether kapcsolata túl sokszor csupán egy elnyújtott kísérlet arra, hogy egy teljesen átlagos „escort mission”-ként tekintsünk rá. A történetben elmarad az a motiváció, ami miatt igazán szoros kapcsolatot építhetnénk a két karakter között. Aether folyamatosan segít, de szinte csak egy eszközként funkcionál a játékmenetben, és a történeti érzelmi töltet sem igazán van jelen. A gyengébben megírt párbeszédek és az unalmas dialógusok csak rontanak ezen.

Játékmenet: A harc, ami nem válik élménnyé

Amikor a játékmenet kapcsán említést nyer a Souls-szerű harcrendszer, akkor a szkeptikusabbaknak már lehetett volna gyanús, hogy valami nem fog működni. Nyx lassú mozgása, az unalmas, mindenféle tempóval rendelkező támadások és a szörnyek mindegyike pontosan ugyanolyan, már-már unalmasan repetitív, csak fokozza a csalódást. A harcrendszer, amit olyan sokan szerettek a FromSoftware játékokban, itt nem igazán kaphatott helyet, mert a reakcióidő és az animációk lassúsága rányomja a bélyegét a teljes élményre. Az input lag miatt, amikor egy gombot megnyomsz, a karaktered mozgása sokszor olyan, mintha egy bűvésztrükköt akarna csinálni, de túl lassan. Ennek köszönhetően a harc szinte mindegyike teljesen kiszámíthatatlan lesz.

Az egész harcrendszer egyszerűen nem válik élménnyé: Nyx támadásai olyan lassúak, hogy elég könnyen kifutunk a saját lehetőségeinkből, hogy elhúzzuk a harcot, miközben az ellenfél egyszerűen legyőz minket. Az ellenségek támadásai túl gyakran hitbox hibák miatt sebeznek, és mivel a rendszer alapvetően nem adja meg a tanulás és fejlődés lehetőségét, a győzelem gyakran egy szerencsejátékká válik.

Vizuális élmény: Az elmosódott szépség

A vizuális élmény is erősen megosztó. A Fall of Light mindenképp a sötét és komor hangulatot hozza, de sok esetben a látvány annyira elmosódott, hogy szinte nehéz tájékozódni benne. A Nintendo Switch verzió különösen kiemelkedik ebben, mivel az eddigi portokon nemcsak a fények, hanem a textúrák és a betűk is homályosak. Ez kicsit ront az élményen, mert a játék amúgy is sötét tónusú világa csak még zűrzavarosabbá válik. Pedig a dizájn ötletek és a hangulat nagyon erősek, csak hát a grafikai megvalósítás nem tudja hozni azt, amit a fejlesztők elképzeltek.

A karakterek is egy kicsit elmaradnak a várakozásoktól. Az animációk nem igazán adják át azt az erőt, ami egy „épített” harcos mozdulataiban benne van. Egyesek, mint Nyx vagy a különböző szörnyek, nem érezhetők igazán dinamikusnak vagy élethűnek. Ez önmagában nem lenne akkora probléma, ha a harcok valamivel pörgősebbek és jobban kivitelezettek lennének.

Összegzés: A potenciál, ami nem vált valóra

A Fall of Light: Darkest Edition egy játék, amelyben ott van a potenciál, de a gyenge kivitelezés és a lassú, unalmas játékmenet kárba veszi azt. A harcok fájdalmasan lassúak, a történet pedig nem elég erős ahhoz, hogy megragadjon minket. Bár a játék látványos világa és sötét hangulata megfoghat, az összhatás végül mégis csalódást okoz. Ha szereted a Souls-szerű játékokat, akkor jobb, ha más címeket választasz.