Ebenezer And The Invisible World

A történet – Scrooge, mint szellemirtó

A történet néhány évvel a Karácsonyi ének eseményei után játszódik, és Scrooge most már egyfajta híd szerepet játszik a szellemi és anyagi világ között. Miután találkozott a karácsony szellemeivel, képes látni azokat a lelkeket, akik nem tudtak megszabadulni a szenvedéseiktől. A gonosz Caspar Malthus, egy iparmágnás, a szellemek látogatása helyett azt az eszközt látja, amellyel végleg eltüntethetné a szegényeket Londonból. Mi, mint Scrooge, azt a küldetést kapjuk, hogy megállítsuk őt, miközben szellembarátaink segítenek nekünk. A történet nem bonyolult, de az atmoszféra erősen húzza, amit jól kiegészít a klasszikus Dickens-i hangulatot idéző grafika és a narrátor hangja.

A játékmenet – Metroidvania, de Scrooge módra

A játékmenet a Metroidvania műfajához hasonlóan pörög, de a karakter mozgása és az irányítás kicsit más. Scrooge egy ütős pálcával irtja a szellemeket és a gonosz család katonáit. A platformok között ugrálva új területekre juthatunk, ahol új képességekre tehetünk szert, hogy tovább haladhassunk. A gondolat, hogy Scrooge egy szellemirtó lesz, rendkívül szórakoztató, és bár a harc alapvetően nem hoz semmi újat, jól van kiegészítve új támadási lehetőségekkel, amit a szellemekkel való barátságok során szerzünk.

A probléma azonban ott kezdődik, hogy a játék nem hoz igazi újdonságot a Metroidvania műfajában. Az irányítás viszonylag könnyen megtanulható, de a mozgás kicsit fura – például Scrooge hátrafelé rohanása, amire én legalább háromszor tévedtem rá, hogy véletlenül egyenesen a halálba vezessen.

A hibák – technikai katasztrófa

Még ha a játékmenet szórakoztató is, a technikai hibák és a bugok teljesen elrontják az élményt. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a játék többször is összeomlott a 15 órás játékmenetem alatt, ami egyszerűen elfogadhatatlan. Ráadásul a karakter fejlődését sem tudtam teljesen véghezvinni, mert nem tudtam növelni Scrooge életerejét a játékban. Ahogy megközelítettem azt a karaktert, aki ezt lehetővé tette volna, egyszerűen lefagyott a játék.

Ezen kívül a menüben is voltak kisebb gondok, mint hogy a tárgyak kiválasztásához ugyanazt a gombot használtam, amit a menüből való kilépéshez, ami folyamatosan frusztráló volt. Az NPC-k dialógusa is néha elakadt, egyes küldetések után pedig a feliratok teljesen eltűntek.

A hangulat – egy kicsit Dickens, egy kicsit szellemes

A grafika és az art design kifejezetten erős. A sötét, komor világ, amit Dickens világa inspirált, tökéletesen visszaköszön a játékban. A karakterek és a környezetek részletesek és jól megtervezettek, de az animációk minimálisak, így a harcok valódi hatása inkább a szellemekre adott mozdulatok gyorsaságán múlik. Az egész játék egy igazi képeskönyv-hangulatot ad, amit a narátor és a sötét hangzásvilág tesz még intenzívebbé.

Összegzés

A Ebenezer and The Invisible World egy érdekes és szórakoztató koncepció, de a technikai problémák és a nem eléggé kiforrott irányítás miatt nem tudja azt a szintet elérni, amit a potenciálja lehetőséget adna. Az alapötlet, hogy Scrooge a szellemvilág hőse lesz, tényleg jó, és bár a játékmenet klasszikus Metroidvania-ként működik, a bugok és hibák miatt sajnos nem tudom mindenki számára ajánlani. Ha egy foltozott javítással végre kisimítják a technikai hibákat, akkor biztos, hogy egy sokkal erősebb élményben lehet részünk. De amíg nem, marad a "Bah, humbug!" érzés.