Valis: The Fantasm Soldier Collection

A hiányzó darabok: Miért nem teljes a gyűjtemény?

Az alaphelyzet adott: a Valis sorozatnak a PC Engine verziói kerültek bele ebbe a gyűjteménybe, és elvileg mindent meg kellene találniuk azoknak, akik szeretnék újra átélni a Yuko és társai kalandjait. De ha jobban megnézzük, hamar kiderül, hogy valami nagyon fontos hiányzik: a Valis IV egyszerűen nincs itt. Ha nem is az összes darabra lenne szükségünk, de a sorozat talán legfontosabb része miért nem került bele? Hát nem ez lett volna a gyűjtemény igazi koronája? Az, hogy Valis IV teljesen kimaradt, valószínűleg nem jogi probléma miatt történt – valószínű, hogy egyszerűen nem akarták beletenni.

A nagy kérdés, hogy miért érezzük azt, hogy egy hiányos gyűjteményt kaptunk. Lehet, hogy a fejlesztők úgy döntöttek, hogy inkább egyetlen formátumot emulálnak rendesen, és nem próbálnak túl sok mindent összecsapni. De hát nem várható el, hogy egy Valis gyűjtemény teljes és átfogó legyen? Azt hiszem, hogy ennél többet érdemelt volna a sorozat.

A játékmenet: Az első két játék szórakoztató, de...

A játékok maguk az első pillanattól fogva hoznak egy kellemes retro hangulatot: a szintetikus rockzene, a szamuráj-harcosok, és a 90-es évek anime hangulata mind azonnal visszarepítenek a régi időkbe. Az első játék nem is olyan rossz: a harcok pörögnek, az irányítás jól reagál, és a világ szép, bár kissé egyszerű. Az egész olyan érzést ad, mint egy igazi Gundam vagy Dragon Ball Z epizód – tele van akcióval, és a hangulat tényleg jól elkapja azt a feudális japán atmoszférát.

De amikor áttérünk a második játékra, valami törik. A grafika elég elavulttá válik, és a játékmenet is kezd visszaesni. Az animációk már nem annyira simák, és az összes eddigi fejlődés mintha eltűnt volna. Ami az első részben működött, az itt már kicsit kínossá válik. Az ellenségek mozgása sokkal lassabb, a harcok monotonabbak, és az egész játék olyan érzést kelt, mintha a korábbi sikeres formulát most próbálnák megnyújtani, de nem sikerülne.

A hiányosságok és a grafika: Nem elég tisztességes a retro élmény

A grafikai szint még az első játékban sem nevezhető kiemelkedőnek. A PC Engine verzió egyértelműen nem hoz semmi újat a szép pixelgrafika terén, amit egy igazi Switch-es kiadásnak illene megugrania. Az, hogy a menükből nem tudjuk eltüntetni az alapértelmezett feliratokat, egy kis bosszúságot okozott, és a pixel-perfect mód vagy a képernyő beállításai sem hozták el azokat az apró finomításokat, amiket az emulátorok manapság alapból kínálnak.

A zene viszont fantasztikus: a retro, szintetikus dallamok tökéletesen passzolnak a játék tempójához, és igazán felerősítik az élményt, de sajnos nem elég ahhoz, hogy elfedje a grafikai és játékmeneti problémákat.

A gyűjtemény mint múzeum – Miért nem lehetett több?

Egyébként a gyűjtemény igazi pozitívuma az, hogy interaktív múzeumként működik. Mindegyik játékhoz hozzáférhetünk a zenéhez, vágóképekhez, és a kézikönyvekhez is, így igazán szép, gondosan összeállított retro élményt kapunk. Az, hogy a háttérinformációk és a CD-ket is láthatjuk, teljesen hitelesíti a gyűjteményt, de azért mégis úgy érzem, hogy ezek a díszítő elemek nem tudják pótolni a valódi tartalmat, amit a játékokban várnánk.

Záró gondolatok

A Valis: The Phantasm Soldier Collection egy sajnálatos csalódás, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a sorozat valóban egy ikonikus darabja a retro játéknak. Az egész gyűjtemény olyan, mintha az alapok rendben lennének, de a hiányzó játékok és az elavult grafikai színvonal miatt nem tudja igazán kihozni azt a nosztalgikus élményt, amire vártunk. Ha csak a PC Engine verziókat keresed, talán élvezni fogod, de ha valami többre vágysz, akkor valószínűleg csalódni fogsz.