RAD

Kétszer elpusztult világ, egyszerű küldetés

A világ már kétszer is elpusztult – ez önmagában elég abszurd ahhoz, hogy felkapjam a fejem. Az emberiség maradéka egy ’80-as éveken ragadt popkulturális buborékban vegetál, ahol a „radness” majdnem olyan fontos, mint a túlélés. A kolónia kifogy az energiából, a keytaros Elder pedig kiválasztja a fiatalokat: valakinek le kell mennie a Fallow radioaktív poklába, hogy újraindítsa az ősi technológiát.

Ez egy meglepően működő alapfelállás. Nem ez lesz az a játék, ami miatt napokig a történeten rágódsz, de a roguelike műfajhoz képest kifejezetten összeszedett, hangulatos háttérsztorit kapunk. A világ múltját rejtett lore-tornyokból ismerjük meg, sokszor szándékosan félreértett, vicces megfogalmazásban – például amikor „az Ősök” hideg háborúiról mesélnek. Tipikus Double Fine-féle mosolyogva-borongós hangulat.

Ismerős formula, feszes tempó

A RAD nem akarja újraírni a roguelike szabálykönyvet. Procedurálisan generált pályák, félig nyitott területek, respirátorok aktiválása, bossfight, portál, következő szint. Ha meghalsz, kezded elölről. Egy-egy „ideális” run akár egy-másfél óra alatt is letolható – feltéve, hogy a játék is úgy akarja.

A harc alapból egy egyszerű ütőfegyverrel indul, de meglepően sok kombó és láncolható mozdulat van benne. Érezni rajta, hogy nem csak odacsapásról szól, hanem ritmusról, pozicionálásról, túlélésről.

Mutációk: zseniális ötletek, kegyetlen véletlen

A játék lelke a mutációrendszer. Ahogy irtod a mutánsokat, töltődik a RAD-mérő, és amikor betelik, új, teljesen random testi torzulást kapsz, ami harci bónuszt ad. És ezek elképesztően elborultak.

• Egy dühöngő kis lény nő ki a karodból, ami bottal csapkod mindent.
• A fejedet lecseréli egy óriáskígyóra, ami mérgez és messzebbre harap.
• Extra végtagok, passzív aurák, aktív támadások – mind őrült, mind stílusos.

Ez a rendszer adja a játék legnagyobb örömét… és a legnagyobb problémáját is.

RNG, a láthatatlan főellenség

A RAD leggyengébb pontja az egyensúly. Nem minden mutáció egyformán hasznos, és nem minden build életképes a végjátékban. Előfordul, hogy hosszú percek munkája után kapsz egy olyan fejlesztést, ami konkrétan nem illik semmihez, amid van. Ranged bónusz ranged támadás nélkül? Kösz.

Igen, technikailag minden jó lehet „a megfelelő helyzetben”, de a játék ritkán adja meg ehhez az összes darabot. Vannak futások, amikről már félidőben tudod: ez el van bukva. Mivel egy run nem túl hosszú, ez nem annyira pusztító, mint más roguelike-oknál, de ettől még frusztráló.

Meta-progresszió, ami életben tart

Szerencsére nem csak az aktuális futás számít. Halál után pontokat kapsz, amelyekkel új fegyverek és mutációk kerülnek be a loot poolba. A város központi hubként funkcionál:

• bank, ahol elteheted a kazettákat (pénz)
• bolt, ami bővül, ahogy vásárolsz
• kert, ahol buffokat adó növényeket termesztesz

Ez a lassú fejlődés – a játékos és a világ párhuzamos erősödése – kifejezetten jutalmazó érzés. Nem csak a karaktered lesz jobb, hanem te is.

Tartalom bőven, ha vevő vagy rá

Több befejezés, titkos feltételek, bestiárium, mutációgyűjtemény, napi kihívás fix seed-del, ranglisták – a RAD nem spórol a replay value-val. Ha szereted ezt a műfajt, simán benne van több tucat óra.

Technika: dokkolva oké, kéziben kompromisszum

Stílusra a RAD telitalálat: savas neon, ’80-as évek, torz jövő. Dokkolva ez kifejezetten jól mutat. Handheld módban viszont a dinamikus felbontás sokat ront az élményen. Elmosódó kontúrok, összefolyó színek, nehezebb átlátni a harcteret. Nem játszhatatlan, de érezhetően gyengébb.

A pozitívum: a teljesítmény stabil marad, ami ennél a játéknál kulcskérdés. Egy hiba, és bukhatod az egész futást.

Zárás

A RAD nem forradalmi, de karakteres. Hangulatos, stílusos, feszült, és amikor jól alakul egy run, kifejezetten beszippant. Amikor viszont az RNG ellened fordul, akkor kegyetlen tud lenni – néha igazságtalanul.

Switch-en különösen igaz, hogy TV-n érdemes játszani, mert kéziben sokat veszít a látványából. Ettől függetlenül, ha vonzanak a roguelike-ok, és nem riadsz vissza attól, hogy néha a játék nevet rajtad, akkor a RAD simán megér egy próbát.

Összegzés

A RAD egy szerethetően problémás játék. Nem hibátlan, nem mindig igazságos, de van lelke, és amikor működik, nagyon tud működni. Ha szereted a műfajt, és elnézed a döccenőket, könnyen rád ragadhat.

Értékelés: 6 / 10