Octodad: Dadliest Catch

Valaha minden új indie játék igazi felfedezés volt. A Octodad: Dadliest Catch talán nem a legnagyobb népszerűségnek örvendő cím, de mégis egy olyan, ami abszolút megérdemli a figyelmet, ha szereted a szórakoztató, őrült, mégis szívhez szóló élményeket. Igen, te vagy egy polip, és egy teljesen normális család férje és apja. Igen, olvasod jól.

Játékmenet – Hány lábad is van?

A játék legnagyobb kihívása nem maga a történet, hanem az irányítás. Mivel te egy polip vagy, a mozgás nem olyan egyszerű, mint egy átlagos embernél. A végtagjaidat külön kell irányítani, és mivel mindegyik kéz és láb egy külön entitás, gyakran olyan érzésed van, mintha egy komplett szertornát próbálnál végrehajtani. A karok irányítását a két analóg kar segítségével végezheted, míg a lábaidat az R és L gombokkal mozgathatod. Képzeld el, hogy a legapróbb dolgok is igazi küzdelmet jelentenek – például egy egyszerű szupermarketes bevásárlás során úgy kell ügyeskedned, hogy közben ne hívj fel minden vásárló figyelmét, hogy egy polip próbálja felvenni a kedvenc dzsekit. Ha jól hangzik, akkor készülhetsz egy óriási cirkuszra.

A kezdeti feladatok – mint a kávé készítése vagy a kertben való fűnyírás – látszólag egyszerűek, de a nehézség akkor jön, amikor a polipszerű mozgásokat próbálod összerakni. A legjobb esetben is úgy érezheted, mintha egy flippergépben próbálnál beállni a legjobb helyzetbe. A játék hibája, hogy túl sokszor ismétlődik a mechanizmus, így a kezdeti szórakozás egy idő után inkább frusztrációvá válik.

Kép és hang – A művészi elrendezés

Bár a Octodad grafikája inkább karikatúraszerű, a stílus teljesen passzol a játék világához. A vidám, élénk színek és a cartoon hatású karakterek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a játék végig ne vegye túl komolyan önmagát, miközben a szituációk egyre abszurdabbá válnak. Az animációk és a dizájn tökéletesen illeszkednek a játék humoros hangvételéhez, és bár nem mondanám, hogy élethűek, egy-egy váratlan mozdulatnál simán elfelejted, hogy valójában egy polippal próbálsz családi életet élni.

A hangok tekintetében is szórakoztató élményben van részünk. A karakterek egymás közötti interakciói, a szituációkhoz illő hanghatások és az a fajta szórakoztató "polipos" szövegkövetés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a játék felülmúlja a kezdeti elvárásokat. A játék tele van olyan pillanatokkal, amikor egyszerűen csak elneveted magad a helyzet abszurditása miatt, és a párbeszédek is elég jól hozzák ezt a szórakoztató hangulatot.

Zárás – A polip, aki próbál beilleszkedni

Az Octodad: Dadliest Catch a maga abszurd módján egy szórakoztató, de egyben frusztráló élményt kínál. A játék nem mindig tudja megőrizni az egyensúlyt a szórakoztatás és a frusztráció között, de mindenképpen egyedi élmény, amihez hasonlóval ritkán találkozunk. A gyerekek biztosan élvezni fogják a karakterek vicces viselkedését és a játék vidám hangulatát, míg az idősebb játékosok valószínűleg többször is mérgelődni fognak az irányítás miatt. Azok számára, akik szeretik az abszurd humorú játékokat és nem riadnak vissza a kihívásoktól, ez mindenképp egy szórakoztató választás, de érdemes figyelni, hogy a kontrollok és a mechanizmusok időnként valóban próbára teszik a türelmet.