Life Is Strange 2

Két testvér, egy hosszú út

A Life is Strange 2 története a két Diaz testvér, Sean és Daniel életét követi, akiknek normális, amerikai külvárosi életéből egy tragikus esemény következtében mindent el kell hagyniuk. Az alapfelállás szinte azonnal megfog, a fiatalabb testvér, Daniel, különleges képességekkel rendelkezik, amit még ő maga sem ért igazán. Ez az alapötlet remekül szolgál arra, hogy egy igazi útra kelős kaland bontakozzon ki, ahol az érzelmi kötődés és a szoros testvéri kapcsolat áll a történet középpontjában. Az események a játék során végig úgy hatnak, mintha az egyik pillanatban egy sima családi drámába csöppennél, aztán egy szempillantás alatt kalandfilmbe.

A történet hatásosan vegyíti a feszültséget, a csendes, nyugodt pillanatokat, és persze a szükséges érzelmi döféseket, amitől igazán szívmelengetővé válik. A karakterek, akikkel útközben találkozunk, bár nem mindegyikük válik hosszú távú emlékké, érdekesek és szerethetőek, vagy legalábbis olyan gátlásokkal bírnak, amik pont annyira építik fel a sztorit, hogy érdekessé váljanak.

A játékmenet – Kevesebb néha több

A játék mechanikája igazából nem sokat változott az előző részekhez képest: az egész alapvetően egy kalandjáték elemekből építkezik. Séta, interakciók a környezettel, beszélgetések, választási lehetőségek, amik komoly hatással vannak a történetre – mindezek visszaköszönnek. Az egyetlen probléma, hogy a fejlesztők talán egy kicsit túlzásba estek a környezeti interakciók mennyiségével. Miért kell minden egyes bútordarabhoz odamenni, csak hogy megnézhesd, hogyan reagál a karakter? A sok felesleges interakció, ami nem vezet sehova, időnként frusztrálóvá válik, és az élmény inkább szétforgácsolódik, minthogy egy irányba koncentrálódna. Pedig egy kis iránymutatás, hogy mi az, ami tényleg fontos a történet szempontjából, nem ártott volna.

Ami viszont igazi erőssége a játéknak, az a választási lehetőségek rendszere. A párbeszédek és döntések igencsak változatosak, és bármelyik irányba elvihetik a történetet. Ez pedig szórakoztató, mert nemcsak a végkimeneteleket nézhetjük meg másképp, hanem az egyes események dinamikáját is. Emellett a játék végén egy összegzés arról, hogy melyik döntéseink hogyan befolyásolták a játékot, igazi érdekes meglepetéseket rejthet.

Technikai szempontok: Szép, de nem tökéletes

A Switch-es verzió vizuálisan szebb, mint az előző, Arcadia Bay gyűjtemény, de azért messze van attól, amit a True Colors-ban láttunk. A betöltési idők sajnos itt is problémásak, de ha egyszer sikerült elindítani a játékot, akkor a szintváltásoknál már folyékonyabb élményt kapunk. A karakterek jól megrajzoltak, és a mozgásuk is simán kivitelezett, de a környezetek néhol szinte üresek, különösen a természetes helyszíneken. Ha nem számítunk a gyönyörű tájakra, akkor igazából rendben van a látvány, de kicsit több részletet el tudnék viselni.

A hangok terén nincs panasz, remekül szól a zene, és a hangszínészi munka is kiemelkedően jól van megoldva. A fiatalabb testvér néhány frusztráló hangos kitörése kivételével az egész hangzásvilág illik a játék hangulatához. A narratíva viszont mindent visz. Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni: a történet és az érzelmi ív viszi a hátán az egészet.

Összegzés

A Life is Strange 2 mindent megtesz azért, hogy az elődjét túlszárnyalja. Bár a játékmenet nem hozott újat, és a sok interakció a háttérben gyakran inkább hátráltat, az érzelmi vonal és a döntéseinkre adott következmények rendkívül erősek. A Switch verzió viszont nem hibátlan, de ha csak ezen a platformon játszhatunk, akkor egy elég erős élményben lesz részünk.