Knights Of The Rogue Dungeon

Bevezetés

Ha valami, akkor ez a játék tényleg hozza a QBert* érzést. Olyan, mint egy retró, színes platformer, de mindez ma, egy Switch képernyőjén. Mi az, amit nem találunk itt? Hát például egy mélyebb történetet. De valljuk be, nem is szükséges ahhoz, hogy jól szórakozzunk.

Játékmenet – Egy perc, ami örökkévalóságig tart

A játék egy rendkívül egyszerű, de pörgős mechanikán alapul. Minden pályán feladatunk, hogy végigjárjuk az összes csempét, miközben a folyamatosan megjelenő ellenfelekkel is meg kell birkóznunk. Az alapkoncepció ismerős: minél kevesebb csempét érintesz kétszer, annál jobb. A valódi különbség, hogy nemcsak a szorzókat gyűjtögethetjük, hanem egy Knight Power-t is aktiválhatunk, ami lehetővé teszi, hogy bármit, amit érintünk, azonnal elpusztítsunk.

Az érzés, hogy mikor végre egy szép sorozatot sikerül végigvinni, és a végén megnyomod azt az utolsó csempét, amitől az egész pálya színe felvillan... hát, eléggé emlékeztet arra, amikor a régimódi arcade gépek előtt tülekedtünk a rekordokért. Itt is ugyanazt a feszültséget tapasztalhatjuk, csak most a kontrollerek és a grafika korszerűsödtek.

A nehézség – Pörgős és fair, de gyorsan repetitív

A játék legnagyobb erénye, hogy megmarad a roguelite jellege: minden egyes meghalt karakter után pénzt kapunk, amit aztán a boltban költhetünk el extra próbákra vagy gyorsabb hozzáférésre a Knight Power-hoz. Ennek a metaprogressziónak hála, mindig van valami újabb cél, ami miatt a következő próbálkozást érdemesebbnek tűnik. De ahogy egyre tovább haladunk, egyre inkább azt érezzük, hogy ez a dolog gyorsan újra és újra ugyanazokat a pályákat adja nekünk.

A nehézség folyamatosan növekvő, de azért az igazán durva szinteken is simán megoldható, ha rendesen feltöltöttük a különféle bónuszainkat. Az egész gyorsan túllép a „fun” szakaszon és kezd inkább „miért is csinálom ezt?” kérdésekkel zsongani.

Miért tűnik feleslegesnek?

Sajnos ott jön el a töréspont, hogy a játék nem tud igazán friss dolgokat mutatni. Új ellenfelek és akadályok bevezetése minimalizálva van, így gyorsan érezzük, hogy ismétlődő pályákon rohangálunk, ugyanazzal az egyedülálló koncepcióval. És itt jön az igazi kérdés: miért fizetnél érte? Hiszen alapvetően ugyanezt megkaphatod egy ingyenes iOS játékban, a Knight Fright-ban. Na jó, igaz, hogy itt a joystick egy fokkal kényelmesebb, mint az érintőképernyő, de hogy ez megér-e 10 dollárt? Kétlem.

Összegzés – Igazából nem rossz, de miért ne próbálnád először ingyen?

A Knights of the Rogue Dungeon tipikusan az a játék, amivel jól elütheted az időt, ha nem keresel komolyabb élményt. Az alapjáték pörgős, szórakoztató, de rövid és egyhangú. A folyamatos frissítés nélküli pályák és az egyre inkább ismétlődő játékmenet viszont rontanak az összhatáson. Ha nem bánod az egyszerűségét, akkor simán jó választás lehet egy gyors kikapcsolódásra, de inkább próbáld ki előtte a mobilos verziót, mert a Switches kiadás árat és élményt tekintve is kérdéseket vet fel.