Valamiért mindig van egy különleges varázsa a kis állatfigurás platformereknek. A kis róka, aki világot ment, már alapból eladható, nem igaz? A *Furwind* pontosan ezt a receptet követi, és bár tényleg szórakoztató pillanatokkal szolgál, valahogy mégsem képes kitörni a középszerűségből, pedig nem lenne lehetetlen.

Furwind
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Nem rossz
Valamiért mindig van egy különleges varázsa a kis állatfigurás platformereknek. A kis róka, aki világot ment, már alapból eladható, nem igaz? A Furwind pontosan ezt a receptet követi, és bár tényleg szórakoztató pillanatokkal szolgál, valahogy mégsem képes kitörni a középszerűségből, pedig nem lenne lehetetlen.
Egy róka, akinek minden megvan, ami egy klasszikus platformerhez kell
A Furwind története egyszerű: egy kis rókát irányítunk, aki egy sötét gonosz erő felébresztését követően nekiindul, hogy megmentse a világot. Az alapfelállás nem túl eredeti, és bár egy-egy szép, animált bevezetővel próbálják eladni a sztorit, az élmény nem igazán halad előre semmi különösebbel. Az alapok egyébként rendben vannak: platforming, harc, gyűjtögetés – mindent megkapsz, ami egy klasszikus játékhoz illik, de a mélység valahol elvész.
A játék egy sor szakaszra oszlik, mindegyik más típusú kihívást kínál. A főbb pályákon mindig egy-egy talizmán két felét kell összegyűjteni, ami lehetővé teszi, hogy új szintre jussunk. A pályákon több útvonal is választható, így van egy kis metroidvania-jelleg is, de a pályák zártabbak, és nem tartanak túl sokáig – mindössze 10 perces szakaszokkal dolgozunk.
Szép grafika, de kiszámítható játékmenet
A harc alapvetően nem rossz, de a kontrollok nem mindig éppen az igaziak. A róka két támadási módot használhat: az egyik a farkával való pörgetés, a másik pedig egy erős ugrás, amivel a fejünkön landoló ellenségeket döngöljük le. Emellett bombákat is dobálhatunk, ami hasznos lehet a pályákon való előrehaladáshoz és az ellenségek eltüntetéséhez. A gond csak az, hogy a harcok gyakran a kontrollokkal való küzdelembe csapnak át. A kis részeken való ugrálás is extra precizitást igényel, és ha elrontod a mozdulatot, az általában egy másik ellenségbe való véletlen beleszaladást jelent.
A stamina rendszer, ami a támadásokkal csökken, egy kicsit megnehezíti a dolgokat, főleg amikor több ellenség támad egyszerre. Az, hogy folyamatosan figyelned kell, mikor fogy el a szufla, elég idegesítő tud lenni, és sokszor úgy találod magad, hogy a legrosszabb pillanatban kifogy a stamina, ami miatt könnyen ki is lehet nevetni a dolgot. Azonban ezek a problémák a játékmenet hosszú távon orvosolhatók a gyakorlattal, így nem kell túlságosan elkeseredni.
A pályák variálása, de hol marad az új ötlet?
A Furwind legnagyobb előnye talán a pályák variálása. Van itt minden: erdők, tűz által perzselődött tornyok, még lava is – igazán szép látvány, és az animáció is rendben van. A különböző szakaszok szépen illeszkednek egymáshoz, a színek és a hangulat folyamatosan váltakoznak, ami jól tartja a játékos érdeklődését. Az egész játék grafikailag kifogástalan, de egy olyan játékban, ami ennyire követi a retro platformerek hagyományait, már-már elvárás, hogy legalább ezen a téren ne csalódjunk.
A zenei aláfestés szintén szórakoztató és vidám, ami jól passzol a játék vidám, bohém hangulatához. A kihívások sem annyira brutálisak, inkább szórakoztatóak és egyszerűek, így azoknak, akik belefáradtak a metroidvania stílusú, agytekervényeket megdolgoztató platformerekbe, egy kis friss levegőt jelenthet. A Prisoner és Challenge szakaszok különösen változatosak, és egy kis pihenést kínálnak a fő szakaszokhoz képest.
A fő probléma: a már látott dolgok
A Furwind legnagyobb gyenge pontja talán a "már láttam ezt" érzés. A játékmenet minden egyes elemét máshol már megéltük – a harc, a platforming, a gyűjtögetés mind-mind régi ismerősök. Bár jól meg van csinálva, nem tud maradandó élményt nyújtani. Az olyan klasszikus platformerekhez képest, mint a Rayman Legends vagy akár a Shovel Knight, ez a róka egyszerűen nem tud kiemelkedni. Nincs benne semmi, ami különleges lenne – és ez a legnagyobb csalódás.
Záró gondolatok
A Furwind egy kellemes, szórakoztató, de alapvetően átlagos platformer. A szép grafika, a jó animáció és a változatos pályák mellett egy kicsit hiányzik a valódi frissesség. Mégis, ha egy könnyed, nem túl komoly játékra vágysz, ami jól elüt egy-egy szabad órát, akkor érdemes kipróbálni. De ha valami igazán újat szeretnél, akkor a Switch-en már rengeteg jobb platformer vár rád.
Kulcspontok
Pozitívumok:
- Gyönyörű grafika és változatos pályák
- Szórakoztató zenei aláfestés
- Kihívások és változatos játékmódok
Negatívumok:
- A kontrollok néha pontatlanok
- A játékmenet túl ismerős, nincs semmi igazán új benne
- A stamina rendszer idegesítő tud lenni





























