Vitamin Connection

Bevezetés

Vitamin Connection? Játéknak vagy inkább valami étrend-kiegészítőnek tűnik, de higgyétek el, ez jóval több annál. A játékmenet, mint egy koktél, tele van különböző műfajokkal: van benne kicsi lövöldözés, egy kis mozgásérzékelős labirintus futás, és persze egy rakás mini-játék, mindez egy J-Pop ütemre. Mindehhez még egy kétfős coop is tartozik, így igazán kaphatunk egy felejthetetlen pillanatot, ha ügyesen együtt játszunk. De vajon miként működik mindez?

A játékmenet – Kicsi, de nagyon pörgős

A játék központjában egy kis vitaminfigura, Vita-Boy és a segítőtársa, Mina-Girl áll, akik egy kapszula méretű járművel szelik át a család belső rendszereit. Képzeld el, hogy egy bélcsatornában, vírusokat és zsíros rétegeket támadva próbálkozunk a túléléssel – na, ez a Vitamin Connection lényege. Miután magadévá teszed a játék irányítását, kiderül, hogy az egész egy gyakorlatilag egy twin-stick shooter, ahol az irányítást a bal joystick adja, a jobb pedig a lövésekhez szükséges. Eddig minden rendben, de...

Ami viszont nem annyira jön át, az a fizikai mozgásos irányítás. Igen, a jobb Joy-Con-t fizikailag el kell forgatnod ahhoz, hogy irányíthasd a kis járművet. És hogy őszinte legyek, a mozdulatok nem éppen az optimálisak. Az automatikus forgatás nem pontos, és néha eléggé frusztráló tud lenni, amikor a kis jármű elakad a kanyargós csatornákban. Azonban ha épp nincs más választásunk, előfordulhat, hogy sikerül valahogy átverekednünk magunkat a szűk helyeken.

A kétfős kooperatív játéknál még nagyobb a káosz: egy játékos irányítja a mozgást és a lövéseket, míg a másik a forgatást és a célzást. Bár a koncepció jó, azért elég sok kommunikációra és gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy a csapat igazán jól működjön. Mindezek mellett a kontrollok egyre inkább frusztrálóvá válhatnak, főleg amikor a különböző feladatok egyidejű végrehajtását kívánják meg tőlünk.

Mini-játékok és a játékon belüli szórakozás

De mi lenne egy ilyen színes, pörgős játék mini-játékok nélkül? Na, azokat is bőven kaptunk. Az organikus világban való haladás során mini-játékok formájában találkozunk a legnagyobb kihívásokkal. A legismertebbek közé tartozik a ritmusjáték, ahol mindent időben kell csinálni – a kezeket, mozdulatokat a J-Pop ritmusára kell szinkronizálni. A kétfős módban ez igazán érdekes élményt nyújt, főleg a két idővonalat figyelve.

Az egyik legszórakoztatóbb mini-játék talán az a „Kuru Kuru Kururin”-szerű labirintusos kihívás, amelyben gyorsan kell navigálnunk egy szűk járatban. Bár az egyetlen játékos sokszor egyedül küzd, ez a rész nemcsak élvezetes, de egyben igazi felüdülést is hoz a monotonitás közepette.

Grafikák és hangulat – Mintha egy szombat reggeli mesébe csöppentünk volna

A Vitamin Connection vizuálisan nagyon jól sikerült. Az art stílus kifejezetten szórakoztató, és teljesen illeszkedik a játék hangulatához. A színek élénkek, és minden egyes képkocka egy picit mesebeli, olyan, mintha egy anime szombat reggeli epizódjában ébrednénk. A cutscene-ek igazi kis történeteket mesélnek el, és mindegyik teljesen fel van szinkronizálva, ami egy igazán ritka, de szép dolog a mai világban.

A zene is szintén jól sikerült, bár nem mindenki fogja a japán popot elviselni hosszú távon. De ha már egyszer bejön, akkor az egész hangulatot átjárja, és még élvezetesebbé teszi az élményt. A zenei választás különleges, egyedi, és bár helyenként furcsa, mégis illik a játék karakteréhez.

Értékelés: 7 / 10 – Jó, de nem hibátlan